A Legfelsőbb Bíróság a „kordonügyben” kimondta: a Kossuth tér 2006 őszi lezárása olyan rendőri intézkedésnek minősül, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének a Kossuth tér lezárására vonatkozó panaszát a rendőri szervnek érdemben kell vizsgálnia.
A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf 2007 januárjában panasszal fordult a BRFK-hoz, sérelmezve a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítását, valamint azt, hogy a téren szolgálatot teljesítő rendőrök megakadályozták, hogy a biztonsági kordon mögötti területre belépjen. A rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt, és kérésre sem közölték nevüket és azonosítószámukat. A rendőrök úgy vélték: azzal, hogy a lezárt területre nem engednek be valakit, nem intézkednek, csak „útbaigazítják” a járókelőket.
A Bizottság álláspontja szerint azonban a rendőrségi törvény értelmében intézkedésnek minősül, ha a rendőr egy területet lezár és/vagy megakadályozza, hogy valamely lezárt területre valaki belépjen, emellett a Kossuth tér lezárására vonatkozó vezetői intézkedés jogsértő. Kádár András Kristóf panaszában felhívta a figyelmet: a rendőrségi törvény alapján a rendőrség, illetve a rendőr a védett személy, valamint a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Ahhoz azonban, hogy az intézkedés jogszerű legyen, szükséges annak vizsgálata, hogy az intézmény vagy személyek biztonsága a lezárás nélkül biztosítható-e, vagyis szükséges és arányos-e az adott intézkedés.
A BRFK megismételt eljárásban, csak részben, az azonosító jelvény hiánya, illetve a rendőrök adatai megadásának elmaradása miatt adott helyt a panasznak. A döntés ellen benyújtott fellebbezést az ORFK azzal utasította el, hogy a területlezárás ellen nincs helye panasznak. A Magyar Helsinki Bizottság bírósághoz fordult a döntéssel szemben. A Fővárosi Bíróság azonban elutasította a keresetet, azzal érvelve, hogy a lezárás „belső” rendőri utasításnak minősül, amely önmagában panasz tárgyává nem tehető, és a bíróság által sem felülvizsgálható. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság 2009. szeptember 8-án kelt döntésében kimondta: a Kossuth tér lezárása, mint személy- és létesítménybiztosítási intézkedés ellen jogorvoslatnak helye van, és az ORFK-nak az új eljárásban, a panasz érdemi vizsgálata során arra kell majd választ adnia, hogy a Kossuth tér lezárása, vagyis az elrendelt létesítménybiztosítási intézkedés, illetve annak meghosszabbítása szükséges és arányos intézkedés volt-e.
