A 2008-ban indított gyermekjogi projekt keretében az idei évben Szabó Máté ombudsman kiemelten foglalkozott a gyermekek erőszakkal szembeni védelmével, az iskolákban előforduló, agresszív, erőszakos cselekmények megelőzésével.
A gyermekjogi szakombudsmani teendőket is ellátó ombudsman a proaktív jellegű jogvédelemre helyezve a hangsúlyt, hivatalból kezdeményezett átfogó vizsgálatot, mely során arra kereste a választ, hogy az állami és társadalmi szervezetek milyen intézkedéseket tettek az iskolai erőszak megelőzése és kezelése érdekében, és ezek miképp teljesülnek a közoktatási intézményekben.
A vizsgálat átfogó jellegéből következően közel nyolcvan intézményt, szervet – az oktatási és kulturális minisztert, a fővárosi és megyei önkormányzatokat, a megyei jogú városokat, az egyházakat, mint intézményfenntartókat, az Oktatási Hivatalt, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, a megyei pedagógiai intézeteket, valamint a Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottságot – keresett meg a biztos. Tőlük az iskolai erőszak megelőzésével, kezelésével kapcsolatos pedagógiai, szakmai szolgáltatásokról, a pedagógus alap- és a továbbképzési lehetőségekről tájékozódott. Az európai gyermekjogi ombudsmanoktól pedig az iskolai erőszak jelenségével kapcsolatos panaszokról, megelőző programokról és azok gyakorlati működéséről kért tájékoztatást.
Az országgyűlési biztos megállapította, hogy az állami intézkedések nyomán kialakult jogszabályi környezet, az alapfokú és továbbképzési programok, a pedagógiai tervezés erősítését támogató pályázatok, az erőszak problémakörét feltáró kutatások kiegészülve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kínált lehetőségekkel segíthetik az iskolai erőszakos cselekmények megelőzését. A vizsgálat tapasztalatai szerint az oktatási-nevelési intézmények az iskolai alapdokumentumok (pedagógiai programok, tantervek, házirendek) megújításánál figyelemmel vannak a prevenciót segítő feladatok meghatározására, amelyet a biztos kiemelten fontosnak tart a jövőre nézve is.
Megfigyelhető a pedagógus-társadalom pozitív, az erőszakmentesség mellett határozottan kiálló attitűdje is. Mindemellett a vizsgálat feltárta, hogy a megyei szinten működtetett pedagógiai szakmai szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve maguk a kínált programok is eltérő képet mutatnak országos szinten. A biztos kezdeményezte, hogy a Tolna Megyei Önkormányzat, mivel a rendelkezésre álló információ szerint nem működtet pedagógiai szolgáltatást, teremtse meg ennek feltételeit és alakítsa ki a szükséges intézményrendszert.
A biztos fontosnak tartotta felhívni azonban a figyelmet arra, hogy az oktatási és kulturális miniszter által felállított “Az Iskola Biztonságáért” Bizottság ajánlásai az oktatási intézmények szintjén azért nem valósulhatnak meg maradéktalanul, mert a pedagógiai módszerek megújulásához szükséges lehetőségeket – megfelelő források hiányában – a fenntartók, illetve a fenntartásukba tartozó oktatási intézmények nem tudják kihasználni. Az intézmény fenntartásban jelentkező forráshiány késleltetheti, sőt bizonyos esetekben akadályozhatja az iskolai erőszak megelőzésére és kezelésére eddig tett állami intézkedések megvalósulását. A vizsgálat továbbá feltárta az iskolapszichológusi hálózat működésének bizonyos problémáit is.
Az ombudsman felhívta az oktatási miniszter figyelmét, hogy a rendelkezésére álló finanszírozási eszközökkel segítse elő az iskolapszichológusi rendszer hatékony működtetése megteremtésének körülményeit, a pedagógusok továbbképzésének minél szélesebb körben történő igénybevételét, és a pedagógusi alapképzés olyan tartalmú kiegészítését, amely a jövőben a jelenleginél jobban segítheti az iskolai erőszak megelőzését, és a konfliktusok eredményes kezelését.
