Hosszas vita után az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának kormánypárti többsége jóváhagyta a felsőoktatási törvény módosítását szerdán. Az ellenzéki képviselők elutasították a javaslatot, amelyből a felsőoktatás privatizációjának lehetőségét olvasták ki.
Pósán László (Fidesz) értetlenségének adott hangot, amiért most kell foglalkozniuk a felsőoktatási törvény módosításával. Mint mondta, ezzel csak kényszerpályára terelik a következő kormányt.
Szóvá tette azt is, hogy nem volt egyeztetés az indítványról sem az akadémiával, sem a szakszervezetekkel. (Az egyeztetés elmaradása miatt a bizottsági ülés elején az ellenzék kezdeményezte az indítvány napirendről való levételét, de ezt a kormánypárti képviselők nem szavazták meg.)
Pósán László véleménye szerint az indítványban a vállalati közintézet létesítésének lehetősége utat nyithat a felsőoktatás privatizációja előtt. A kutatóegyetemekre vonatkozó passzusról azt mondta, sok ígéret hangzott el az elmúlt években, s azokból nem lett semmi.
Elmondta, elvárta volna, hogy a rektori fizetésekre is terjedjen ki a javaslat, hiszen a jövedelmi viszonyok mostanra ellenőrizhetetlenné váltak. Hiányolta még, hogy a tervezetben egy szó sincs a pedagógusképzésről, a gazdasági tanácsokról.
A felsőoktatási intézmények öt évenkénti akkreditációja pedig bürokratikus nyűg lesz csupán – jegyezte meg.
Hoffmann Rózsa (KDNP) arról beszélt, hogy a törvénymódosítás tovább növeli azokat bürokratikus elemeket, amelyek az egész oktatásban, így a felsőoktatásban is már most az elviselhetetlenség határát súrolják.
A vállalati közintézet szerinte is a privatizáció lehetőségét nyitná meg, s itt külön veszélyforrásként említette az egyetemi klinikákat, amelyeknél lehetőség lenne betegellátás céljára vállalkozások létrehozására.
Nem értett egyet az akkreditációs bizottság létszámának csökkentésével, s nem tartotta jónak, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szavazati jogot kaphatnak, miközben a doktoranduszok nem.
Tatai-Tóth András (MSZP) azt mondta, hogy a szaktárca javaslatáról további megbeszéléseket, vizsgálatokat tartanak szükségesnek, nem tekintik “kőbe vésettnek” azt. A szocialista politikus akár bizonyos részletek elhagyásával módosító indítványok benyújtását helyezte kilátásba.
Almássy Kornél (független) a koncepciót hiányolta a javaslatból, azt pedig “finoman szólva” furcsállotta, hogy egy éven belül többször is módosítanák a felsőoktatási törvényt. Nem értette, miért csökkentenék az akkreditációs bizottság létszámát, s hogyan jön a képbe a miniszter az egyetemi tanárok kinevezésekor.
Molnár Péter, a Doktoranduszok Országos Szövetsége képviseletében sérelmezte, hogy nem kapnának az akkreditációs bizottságban szavazati jogot.
Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár a felvetésekre reagálva kiemelte: a vállalati közintézet létesítése lehetőség az intézmények számára. Akkor lehet ilyen intézetet alapítani, ha az egyetemen, főiskolán olyan piaci kutatás történik, amely az alapfeladatokat nem érinti. A gazdasági társaságok megmaradnak, változatlan jogosítványokkal – tette hozzá.
Az akkreditációs bizottságról azt mondta, hogy megtörtént annak nemzetközi minősítése, aminek feltétele volt a hallgatók szavazati jogának biztosítása a testület eljárásainál. Nyitottnak mutatkozott ugyanakkor arra, hogy szavazati jogot kapjanak a doktoranduszok is.
Elmondta, hogy elkészült a kutatóegyetemekről szóló kormányrendelet. Finanszírozásukra három évre 22-23 milliárd forintot különítenek el. (A felsőoktatási intézmények éves támogatása 182 milliárd forint). A címet csak egyetemek kaphatják meg, ha a pályázati feltételeknek megfelelnek, s intézményenként ez 2-2,5 milliárdos támogatást jelent majd. Megjegyezte: 2013-tól meg kell vizsgálni a felsőoktatás finanszírozási rendszerét, s létszámtól független tudományos-kutatási támogatást kell biztosítani.
