Csak a konkrét szabályozás ismeretében lehet állást foglalni a monoki polgármester által kezdeményezett szociális kártyáról – válaszolta Szabó Máté ombudsman az Újkorcsoport nyílt levelére, amelyben az országgyűlési biztos véleményét kérték az ügyben.
Az Újkorcsoport szeptemberben nyílt levelet juttatott el Szabó Mátéhoz, ebben azt javasolták, hogy az ombudsman kezdeményezzen szakmai vitát a szociális kártya tervezett bevezetéséről. Kaderják Dániel, a jórészt fiatalokból álló, független, önszerveződő mozgalom elnöke akkor azt mondta: szeretnék felhívni Szabó Máté figyelmét arra, hogy a monoki polgármester által javasolt szociális kártya bevezetése alkotmányellenes, továbbá megbélyegzi a rászoruló embereket.
Utaltak arra is, hogy egy önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Véleményük szerint a monoki rendelet szemben áll a jelenlegi szociális törvénnyel, továbbá az önkormányzat olyan területen is szabályozna, amely nem tartozik a hatáskörébe. A Szepessy Zsolt polgármester nevéhez köthető kártya bevezetése a romaellenes társadalmi közhangulat fokozására is alkalmas – közölték.
Szabó Máté MTI-hez eljuttatott válaszában kifejtette: a hivatal munkatársai a levél nyomán megkeresték az érintett önkormányzat jegyzőjét, aki arról tájékoztatta őket, hogy előkészületek ugyan már történtek, de a szociális kártya bevezetésével kapcsolatban végleges döntés még nem született. Jelenleg tehát nincs olyan tartalmú rendeleti szabályozás Monok községben, amely a rendszeres szociális segély vagy más segélyek, juttatások igénybevételét kizárólagosan vagy akár alternatív módon, szociális kártya útján tenné lehetővé – indokolta álláspontját az ombudsman.
A biztos – mint azt a válaszlevelében kiemelte – csupán sajtóhírekre, nyilatkozatokra alapozva, konkrét önkormányzati intézkedés, rendeleti szabályozás hiányában nem lát jogi lehetőséget a vizsgálat lefolytatására és szakmai megállapítások megfogalmazására.
Kitért arra is, hogy egy adott szabályozás bevezetésének indokoltsága, a kapcsolódó gazdasági, pénzügyi és társadalmi hatásvizsgálatok elvégzése minden esetben a jogalkotásra jogosult szervek feladata és számon kérhető kötelezettsége.
Szabó Máté ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az állam által nyújtott segélyek felhasználási lehetőségének korlátozása elvi szinten több fontos alapjogi dilemmát vet fel, például a segélyezettek önrendelkezési jogának korlátozásával kapcsolatosan. Éppen ezért az ombudsmani hivatal folyamatosan nyomon követi a szociális kártya bevezetésével kapcsolatos fejleményeket, és ha a szabályozást elfogadják, akkor a konkrét normaszöveg ismeretében – panasz alapján vagy hivatalból, alapjogi visszásság gyanúja esetén – megfontolja a vizsgálat elrendelésének lehetőségét.
A biztos – a korábbi ombudsmanokhoz hasonlóan – kiemelt feladatának tekinti a szociális segélyezési rendszerben előforduló alkotmányos anomáliák felderítését és orvoslását, és külön figyelmet fordít a korlátozott igényérvényesítési képességgel rendelkező rászorulók alapvető jogainak érvényesülésére – olvasható Szabó Máté levelében.
