Magyarország azért fordult panasszal az Európai Bizottsághoz Sólyom László Szlovákiából történt kitiltásával összefüggésben, mert egy vitás ügyet szeretne jogszerűen és megnyugtatóan lezárni, ugyanakkor addig is kész az együttműködés széles körű fejlesztésére Szlovákiával – mondta Mátrai Zsuzsanna külügyi szóvivő az MTI-nek csütörtökön.
A brüsszeli bizottság egyik illetékese csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy megkapták a magyar levelet, a bizottság elemzi a tényeket, és “megfelelő időben” válaszol rá.
Mátrai Zsuzsanna hangsúlyozta, az EK (Európai Közösségek)-szerződés 226-os cikkelye alapján lehet hivatalos panasszal fordulni az Európai Bizottsághoz, s a bizottságnak van lehetősége arra, hogy a kötelezettségszegési eljárást megindítsa és az Európai Bírósághoz forduljon.
A külügyi szóvivő felidézte: amikor augusztus 21-én a szlovák külügyminisztérium egy szóbeli jegyzékben megtagadta Sólyom László belépését Szlovákiába, az Európai Uniónak a személyek szabad mozgására vonatkozó irányelvére hivatkozott.
A köztársasági elnök egy társadalmi szervezet meghívására érkezett volna Révkomáromba, hogy beszédet mondjon a Szent István-szobor avatási ünnepségén.
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelvének hatodik fejezete szerint a tagállamok korlátozhatják az uniós polgárok és családtagjaik jogát a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz, állampolgárságra tekintet nélkül, közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból.
A magyar álláspont szerint alaptalanul hivatkozott erre az irányelvre Szlovákia, mert ez nem teremt jogalapot arra, hogy megtiltsa a köztársasági elnök beutazását. A magyar fél ezt sérelmezte, és felhívta a figyelmet, hogy ezzel a lépésével Szlovákia súlyosan megsértette az uniós irányelvet. A magyarázatkérésre válaszul átadott szlovák diplomáciai jegyzékben a pozsonyi kormány kijelentette, hogy nem osztja a magyar álláspontot, miszerint megsértették volna az említett irányelvet – mondta a szóvivő.
Hozzátette: Balázs Péter külügyminiszter ezzel párhuzamosan írásban kért és kapott személyes véleményt Jacques Barrot-tól, az Európai Bizottság jog-és igazságügyért felelő tagjától. Ez megfelel a szokásjognak, mely szerint mielőtt egy ország bármiféle lépést tenne, van arra lehetőség, hogy kikérje a bizottság előzetes véleményét – mutatott rá a külügyi szóvivő.
A magyar kormány álláspontja szerint a személyek szabad mozgásáról szóló irányelv betartása elsődlegesen fontos minden uniós polgár szempontjából. Helytelen alkalmazása nem elfogadható és nem szolgálhat ilyen és hasonló esetekben a korlátozás alapjául. Ennek megelőzéseként fordult a kormány október 12-én hivatalos panasszal az Európai Bizottsághoz, melyben kérte a szlovák vonatkozó szabályok és azok alkalmazásának vizsgálatát és azt, hogy a bizottság indítsa meg az eljárást Szlovákiával szemben – fejtette ki Mátrai Zsuzsanna.
Mint hangsúlyozta, Magyarország ezzel a lépésével ezt a vitás ügyet szeretné jogszerűen és megnyugtatóan lezárni, hogy még egyszer ne történhessen meg, ami történt.
