Bajnai Gordon kormányfő egy héten belül bejelenti, hogy Magyarország kit jelöl az EU-biztosi posztra. Az időpont közeledtével egyre több név kerül bele a kalapba, a legújabb sajtóhírek szerint Andor László, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatósági tagja lehet a befutó.
Hetek óta folyik a lázas egyeztetés és találgatás, hogy elvileg novembertől ki válthatja Kovács Lászlót az EU végrehajtó testületének magyar biztosi posztján. Az eddigi hírek szerint a szocialista párton belül alapvetően három név jött komolyan számításba: az egyik verzió szerint Kovács László maradna a biztos, ám ha mégsem, akkor Veres János volt pénzügyminiszter vagy Herczog Edit EP-képviselő válthatná őt a biztosi poszton.
A végső döntést azonban a kormányfőnek kell meghoznia, s keddi sajtóhírek azt sem tartják kizártnak, hogy egy nevető harmadik (ebben az esetben „nevető negyedik”) lehet a befutó. Az InfoRádió értesülése szerint ugyanis Andor Lászlót, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóságának tagját jelölheti a miniszterelnök. A jelenleg Londonban élő szakember korábban Gyurcsány Ferenc volt kormányfő tanácsadójaként dolgozott. A kormányszóvivő nem kommentálta a hírt, csupán annyit mondott, hogy Bajnai Gordon egy héten belül bejelenti a jelöltet.
A jelenlegi Barroso-bizottság mandátuma október 31-én jár le, de az már most biztos, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése körüli bizonytalanság miatt egy ideig még ügyvezetőként hivatalban marad. A biztosjelölteket a tagállami kormányok nevezik meg, a portfoliókat az elnökjelölt (ebben az esetben az elnöki poszton újrázásra készülő Barroso) osztja ki a jelöltek között. A Tanács minősített többséggel fogadja el a jelöltek listáját, majd továbbküldi az Európai Parlamentnek jóváhagyásra. Ezt követően a Parlament meghallgatja az egyes jelölteket, majd szavaz az egész testületre vonatkozó véleményéről. A Parlament jóváhagyó szavazását követően az új Bizottságot hivatalosan a Tanács nevezi ki, amely minősített többséggel határoz e lépéséről.
A svéd elnökség egyébként már jelezte: egészen addig nem kívánja megadni a jelet az új Európai Bizottság kinevezésére irányuló procedúra megkezdésére, amíg nem tisztázódik a Lisszaboni Szerződés ratifikációja körüli helyzet. Ezzel összefüggésben az egyik legnagyobb kérdés éppen az, hogy a Lisszaboni, vagy a jelenleg érvényes Nizzai Szerződés alapján állítsák-e fel a következő Bizottságot.
Utóbbi esetében 27-nél kevesebb tagja lehet a testületnek, felmerül tehát a kérdés, hogy mely ország vagy országok mondjanak búcsút egy időre a biztosi posztnak. Az EU soros elnöki feladatait ellátó svéd miniszterelnök nemrég egy interjúban elárulta, hogy Stockholm ebben az esetben a 26+1-es variációt részesítené előnyben, aminek lényege, hogy egy ország a külpolitikai főmegbízotti posztért cserébe lemondana a biztosi helyről.
