Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) jövőre, a szaktárca jelenlegi elképzelései szerint várhatóan májusban lép életbe, de ez változhat, ha az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul. A legnagyobb ellenzéki párt nyilatkozatai szerint pedig kormányváltás esetén is jelentősen változhat a kódex.
Az elfogadott törvényjavaslat a parlament honlapjának tanúsága szerint az Országgyűlés elnökének aláírására vár, majd a köztársasági elnökhöz kerül, akinek 15 napja van arra, hogy döntsön a törvény aláírásáról, avagy visszaküldje azt a parlamentnek, esetleg alkotmányossági kifogásokkal az Alkotmánybírósághoz tegye át. Az utóbbi esetben annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróságnak soron kívül kell elbírálnia az államfő indítványait, ez több hónapig is eltarthat, és így kétségessé válhat a jövő májusi hatályba lépés.
A Ptk. feles törvény, azaz egyszerű parlamenti többséggel módosítható, a jelenlegi ellenzék legnagyobb pártja, a Fidesz pedig már jelezte, hogy kormányra kerülése esetén felülvizsgálná az új polgári törvénykönyvet.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke júniusban, az uniós választások után az MSZP-hez írt nyílt levelében leszögezte: ha bevezetik, akkor az új Ptk.-t is vissza fogják vonni, hasonlóan a közigazgatás átszervezéséről szóló javaslathoz, az oktatási rendszert pedig a mostanihoz képest más alapokon akarják újjászervezni.
Fél évszázada fogadták el az ország első polgári jogi kódexét, az újat egy évtizeden át készítették elő a szakemberek, majd egy intenzív, tíz hónapos kormányzati munka után példátlanul hosszú, másfél éves parlamenti vita eredményeként szavazta meg a törvényhozás.
Vékás Lajos akadémikus, a kodifikációs főbizottság vezetője korábban elmondta: a jelenleg hatályos, több mint százszor módosított Ptk. 1953 és 1959 között készült, nemzetközi viszonylatban nem számít réginek. A francia polgári törvénykönyv kétszáz éves, a német pedig száz. Ugyanakkor az említett országokban azóta nem ment végbe olyan mélyreható változás, mint Magyarországon az elmúlt fél évszázadban, például a tulajdonjog területén az államosítással, majd a privatizációval.
Sáriné Simkó Ágnes, az igazságügyi tárca polgári jogi kodifikációs főosztályának vezetője arra a kérdésre, hogy mennyire elfogadott az új polgári törvénykönyv, azt mondta: egy ilyen átfogó jogszabálynál is lehet és kell is törekedni a minél nagyobb elfogadottságra, de a tökéletes egyetértés megvalósíthatatlan. Vannak a jogászságot megosztó szakmai problémák, továbbá vannak olyan értékválasztáshoz fűződő kérdések, amelyekre egymástól gyökeresen eltérő, de szakmailag egyformán jó megoldások adhatók, ilyen például az élettársi kapcsolat, vagy hogy szükség van-e a házastársi hűség törvényben szabályozására.
A mintegy 1.200 paragrafusból álló Ptk. a legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabály lesz. Túlnyomó többsége a tárca tervei szerint jövő májusban lép hatályba, egyes részei, például a teljes öröklési jogi kódex csupán 2011-ben, de vannak egyes részletszabályok, amelyek még később.
A kódex életbe léptetését külön törvény szabályozza majd, amely több száz kapcsolódó jogszabály módosítását is tartalmazza. Rövidesen elkészül a polgári törvénykönyv miniszteri indoklása is, amely nem hivatalos ugyan, de nagyban segítheti a jogalkalmazók munkáját. Az új Ptk. alapelve az életbe léptetéssel kapcsolatban az, hogy folyamatban lévő élethelyzetekbe nem avatkozik be, ez elsősorban a hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre vonatkozik.
A polgári törvénykönyv számos könyve jelentősen megváltozott, ugyanakkor a 4., dologi jogi könyve a jogkereső állampolgárok többségének érdeklődésére is számot tartó lényeges változásokat nem tartalmaz, hasonlóan az öröklési jogról szóló 6. könyv végrendeleti öröklésre vonatkozó részéhez.
A szaktárca vezetője a napokban bejelentette, hogy a kormány egy monitoring bizottságot hoz létre annak folyamatos értékelésére, hogyan halad az új Ptk. bevezetésére való felkészülés, a kapcsolódó jogszabályok előkészítése, továbbá 200 millió forintos keretet hoznak létre a bírák, ügyészek, ügyvédek és közjegyzők képzéseire.
A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott és azóta több mint százszor módosított Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot – amely eddig külön törvényben kapott helyet -, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot.
Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme.
Az új Ptk. célját a törvényjavaslat első szakasza így határozza meg: “ez a törvény állapítja meg a személyek mellérendeltségen és egyenjogúságon alapuló személyi, családi és vagyoni viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat.”
