A sajtó-helyreigazítás szabályai annyiban változnak, hogy a jelenlegi objektív felelősség helyett, amikor az újságírónak helyt kell állnia a nyilatkozó szavainak valóságtartalmáért, ezután, ha a forrás pontos megjelölésével szöveghűen tudósít a média, annak valóságtartalmáért már a közlőt terheli a felelősség – mondta Sáriné Simkó Ágnes, az IRM polgári jogi kodifikációs főosztályának vezetője.
Az újságírónak csupán az idézet korrektsége, pontossága vonatkozásában kell helytállnia – tette hozzá az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakembere.
Sajtó-helyreigazításnak továbbra is csak valótlan állítás esetén van helye, a közszereplő ugyanakkor közéleti tevékenységével kapcsolatban a jó hírnevét érintően köteles többet tűrni. Ez az Alkotmánybíróság gyakorlatából került át a törvénybe.
Az újságíró akkor felel a pontatlanságért, ha az szándékos, vagy súlyosan gondatlan tevékenységének eredménye, például meg sem kérdezte az érintettet egy róla szóló híresztelés közlésekor, de nem alapozza meg a sajtó-helyreigazítást az enyhe gondatlanság, például egy névelírás.
A jelenlegi nem vagyoni kártérítés helyére lép a sérelemdíj, melynek lényege, hogy ha bizonyított, hogy valakinek a személyhez fűződő jogát megsértették, akkor jár a sérelemdíj, erre külön bizonyítást nem kell felvenni a perben, az összegszerűséget pedig az eset összes körülményeit mérlegelve állapítja meg a bíróság. Ez már meghonosodott a bírói gyakorlatban és onnan emelte át a jogalkotó az új polgári törvénykönyvbe – mondta az igazságügyi tárca szakembere.
A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban Sáriné Simkó Ágnes elmondta: van egy elfogadott külön törvény, amelyet jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgál. Ha a testület nem ítéli alkotmányellenesnek, hogy a személyiségi jogi védelem eszközeivel lépjenek fel egy csoporthoz tartozók akkor, ha a csoportot jogsértő támadás érte, akkor a Ptk.-ban lévő szabályok alapján lefolytathatóak az ilyen jellegű személyiségi jogi perek is.
