A piacgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodik az új polgári törvénykönyv (Ptk.) jelentősen megváltozott kötelmi jogi, azaz szerződéseket szabályozó 5. könyve, melynek egyik kiemelt célja a fogyasztó kiszolgáltatottságának csökkentése – mondta Sáriné Simkó Ágnes, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium polgári jogi kodifikációs főosztályának vezetője.
A kötelmi jogi kötet csaknem olyan terjedelmes, mint a jelenlegi teljes polgári törvénykönyv, azaz mintegy 600 paragrafus. Alkalmazkodva a piacgazdaság viszonyaihoz sok új szerződéstípus, illetve a jelenleginél jóval részletesebb szabályozás kap helyet ebben a részben – mondta a szakember.
Változott a fogyasztó fogalma, aki már nem csupán a magánszemély, hanem a kisvállalkozó, az alapítvány, az egyesület vagy a társasház is lehet. A törvény célja a fogyasztó kiszolgáltatottságának csökkentése, ezért a gyengébb fél “mellé áll” a szerződő felek közti egyensúlytalanság, erőfölény esetén.
A kereskedelemben használatos úgynevezett blankettaszerződéseket a jövőben az interneten is közzé kell tenni, így a fogyasztók előzetesen tájékozódhatnak például a szavatossági vagy jótállási szabályok minden apróbetűs pontjáról, és könnyebben elkerülhetik a vásárlás utáni kellemetlenségeket.
Érdekessége a szerződésekről szóló könyvnek, hogy a jövőben a belső szindikátusi szerződések nem lehetnek ellentétesek a nyilvános szerződéssel, mert az effajta kikötések semmisek.
A pénztartozás idő előtti teljesítése esetén a jövőben nem kell a legkülönfélébb jogcímeken díjakat fizetni a pénzintézet részére a hitelezőnek, mert ezt a bank nem írhatja elő, és nem is tilthatja meg az előtörlesztést, ahhoz a fogyasztónak joga van. Ez alól egyetlen kivétel lehet, amelyet egy külön törvény fog szabályozni, ez pedig a banknak az előtörlesztéssel kapcsolatos költségeire vonatkozik.
Ezt a törvényt különös gondossággal és pontossággal kell majd megfogalmazni, hogy ne kerüljenek vissza a szabályozásba olyan kiskapuk, amelyek a pénzintézeteknek újra lehetővé teszik, hogy a fogyasztóktól az előtörlesztés esetén indokolatlan díjakat szedjenek – jegyezte meg az igazságügyi minisztérium szakembere.
Teljesen új jogintézmény Magyarországon a bizalmi vagyonkezelés, amelynek célja, hogy abban az esetben, ha valaki – például egy tisztség betöltésével kapcsolatos összeférhetetlenség, vagy akár egy elhúzódó per miatt – nem irányíthatja vállalkozását, avagy gondoskodni kíván arra az estre, ha meghal és a családjában egy ideig nincs a vállalkozás vezetésére alkalmas ember, akkor ezzel bizalmi vagyonkezelőt bízhasson meg.
