Az új Ptk célja, hogy nagyobb teret adjon a polgári – egyéni és vállalkozói – autonómiának, döntési szabadságnak, ezzel párhuzamosan az állam határozottabban lépjen fel a kiszolgáltatott emberek érdekében – mondta Draskovics Tibor igazságügyi miniszter. A kódex a tervek szerint jövőre, több hullámban lép hatályba.
Nincs teljes konszenzus az új polgári törvénykönyv (Ptk.) tekintetében, de egy ilyen átfogó kódexnél ez nem is lehetséges – mondta a szakminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón szerdán. A problémák részben értékválasztásbéli különbségeket, részben jogászi-szakmai eltéréseket tükröznek – tette hozzá Draskovics Tibor.
Fél évszázada fogadták el az ország első polgári jogi kódexét, az újat egy évtizeden át készítették elő a szakemberek, majd egy intenzív, tíz hónapos kormányzati munka után példátlanul hosszú, másfél éves parlamenti vita eredményeként szavazta meg a törvényhozás – mondta Draskovics Tibor. A kódex célja, hogy nagyobb teret adjon a polgári – egyéni és vállalkozói – autonómiának, döntési szabadságnak, szemben az állami beavatkozással, de ezzel párhuzamosan az állam határozottabban lépjen fel az olyan kiszolgáltatott emberek érdekében, mint például a fogyatékkal élők, vagy az olyan helyzetekben, amikor a fogyasztók a piacon egy erős termelővel, illetve kereskedővel állnak szemben.
Több hullámban lép hatályba a Ptk
A kódex valamikor a jövő év során, több hullámban lépne hatályba. A kormány egy monitoring bizottságot hoz létre annak folyamatos értékelésére, hogyan halad a felkészülés, a kapcsolódó jogszabályok előkészítése, továbbá 200 millió forintos keretet hoznak létre a bírák, ügyészek, ügyvédek és közjegyzők képzéseire. A miniszter szerint kellő idő és felkészülés marad a jogalkalmazók számára. A magyar polgári jog nem fordult fel fenekestül, a szabályok jelentős része változatlan – jegyezte meg Draskovics Tibor.
Újdonságok a szabályozásban
Újdonság például, hogy a törvénykönyv szabályozza a lízingnél az előtörlesztés lehetőségét, illetve a személyiségi jogok területén bevezeti a sérelemdíjat, amelynél már nem kell bizonyítani, hogy mennyi vagyoni kárt szenvedett el valaki. Az új Ptk. szerint előzetes jognyilatkozatot lehet tenni arra az esetre, ha valaki előreláthatóan korlátozottan cselekvőképessé fog válni, például egy betegség miatt. Bizalmi vagyonkezelőt lehet megbízni, ha valakinek valamiféle megbízatása összeférhetetlenné válik a vállalkozásaival. A tartásdíjkövetelés érvényesíthetősége a jelenlegi fél évről öt évre nő, a sajtó-helyreigazítás szabályai pedig amerikai mintára úgy változnak, hogy abban az esetben, ha a sajtó precízen idéz valakit, ezért a sajtó nem tehető felelőssé akkor sem, ha az idézett nyilatkozat rágalmazást vagy személyiségi jogsértést valósít meg. A polgárok mindennapi életét egyszerűsíti többek között a végrendeleti végrehajtó.
A modern technika megjelenésére példa a polgári jogágban, hogy a gondnokoltak, meghatalmazottak, társadalmi szervezetek és alapítványok új központi elektronikus nyilvántartásokba kerülnek, melyek mindenki számára hozzáférhetőek, így pedig új tartalmat kap az a szabály is, hogy senkitől sem lehet olyan adatot kérni, amely a hatóságok rendelkezésére áll.
Jelentős módosítások – IRM háttéranyag az új polgári törvénykönyvről
Fogyasztói szerződés – „Minden fogyasztót megillet a védelem”
Ha egy adott területen laikus ember, mint fogyasztó szerződik egy vállalkozással, könnyen belátható, hogy a fogyasztó a gyengébb fél. A szerződést kötők közötti egyensúly megteremtése érdekében a kiszolgáltatott helyzetét erősítik a fogyasztóvédelmi szabályok. Nincsenek viszont jobb helyzetben az egyéni vállalkozások, az alapítványok, az egyesületek, a társasházak vagy a mikrovállalkozások sem, ha közép vagy nagyvállalkozással kötnek szerződést. Az új Polgári Törvénykönyv ezért a fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazását erre az esetkörre is kiterjeszti.
Blanketta szerződések – „A tájékozottság alapkövetelmény”
Az azonos tartalommal tömegesen kötött szerződések igen gyakran szükségessé teszik szerződési blanketták, szabványszerződések használatát. Ezek előnye, hogy gyorsan, egyszerűen, nagy számban teszik lehetővé szerződések megkötését, tartalmuk nyilvános és ezáltal ellenőrizhető. Az általános szerződési feltételeket azonban nem mindig ismerik az aláírók, ezáltal nincsenek tisztában kötelezettségeikkel és jogaikkal. Ahogy egy háztartási készülékhez pontos leírást kell, hogy kapjunk a helyes használatról, ugyanúgy jogunk van ahhoz is, hogy ismerjük egy általunk aláírt szerződés minden részletét. Az új Polgári Törvénykönyv ezért előírja blanketta megállapodást használó vállalkozásoknak, hogy az általános szerződési feltételeiket folyamatosan tartsák honlapjukon és tegyék lehetővé papíron is a megismerését (pl. függesszék ki).
Bizalmi vagyonkezelő – „Biztos kézben”
A gyakorlatban felmerülő igények alapján vezeti be az új Polgári Törvénykönyv a bizalmi vagyonkezelő intézményét. Az angol trustra emlékeztető konstrukció alapján a hivatásos vagyonkezelő díjazás ellenében a tulajdonos pozíciójában gondoskodik a kezelésébe adott javak hasznosításáról. Ez a kezelésbe adó tulajdonos nyilatkozatában megjelölt személy javára történik. Az új lehetőség többféle élethelyzetre is megoldás lehet. Például végrendeletben előírható, hogy a laikus feleség helyett egy szakember kezelje a kiskorú örökös vagyonát. Összeférhetetlenségi helyzetet is meg lehet szüntetni a vagyonkezelő feljogosításával, mert meghatározott ideig a kezelésbe adó tulajdonosi rendelkezési jogot nem gyakorolhat (pl. üzleti befektetései felett). A bizalmi vagyonkezelés létrejöhet jogszabály vagy bírósági határozat alapján is. Így alkalmazható a vagyon védelme érdekében záralávétel vagy letétbehelyezés helyett bűntető eljárásban vagy gazdasági perben.
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság – „Az önállóságra mindenkinek szüksége van”
Az előzetes jognyilatkozattal bárki még egészségesen rendelkezhetne arról, hogy ha belátási képessége kora vagy betegsége miatt csökken vagy megszűnik, milyen döntések érvényesüljenek. Így előre elrendezhetné például, hogy kit nevezzenek részére gondnoknak, szociális otthonban elhelyezése esetén mi történjék ingatlanával, stb. A szintén új jogintézményként bevezetésre kerülő támogatott döntéshozatal pedig azoknak jelent megoldást, akiknek döntéseik következményeinek mérlegeléséhez segítségre van szükségük, arra, hogy valaki “lefordítsa” számukra milyen választási lehetőségeik vannak. A hatályos szabályozási rendszer alapján őket gondnokság alá helyeznék, holott megoldás lenne számukra a már több országban (pl. Svédországban, Németországban) megvalósult támogatott döntéshozatal. Ezekkel a lehetőségekkel, valamint gondnokság szabályainak megújításával a kódex az emberi jogokat a szükséges legkisebb mértékben korlátozó, de az érintettek érdekeit hatékonyan védő rendszert alakít ki.
Egyszerűbb örökbefogadási szabályok – „Felnőni családban jó”
Ma Magyarországon évente a több mint 20.000 állami gondozásban lévő gyermek közül, a statisztikák szerint alig 800-900 örökbefogadása történik meg. A legszakszerűbb gondozás mellett sem tud az állam, olyan feltételeket és olyan környezetet teremteni az árván maradt vagy családi környezetükből más okból kikerült gyermekek számára, mint amit egy szerető család biztosíthatna. A gyermekek érdekeit szem előtt tartva az új Polgári Törvénykönyv úgy alakítja át az örökbefogadás szabályait, hogy azok minél több gyermek számára tegyék lehetővé a családban nevelkedést.
A túlélő házastárs haszonélvezeti joga – „Életszerűbb örökösödési szabályok”
A jelenleg hatályos törvény szerint a túlélő házastársat az örökhagyó minden ingó és ingatlan vagyontárgyán élete végéig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Gyakran évtizedekig tartó viták forrása, hogy az özvegynek haszonélvezete van az elhunyt előző házasságából származó gyermekei örökségén. Az új kódex az özvegy számára haszonélvezetet biztosít az általa lakott ingatlanra és ún. gyermekrész öröklést az egyéb vagyontárgyak esetén.
Sérelemdíj – „Élni a joggal”
A jelenlegi szabályozás értelmében a kártérítés megítéléshez bizonyítani kell, hogy a sértettnek kára származott személyiségi joga megsértéséből. Az új törvény szerint azonban már maga a jogsértés ténye is elegendő lenne az úgynevezett sérelemdíj megítéléséhez. A sérelem mértéke a sérelemdíj nagyságát befolyásolná.
Alapítvány – „Közösen, közös célokért”
A hatályos szabályok értelmében alapítványt tartós, közérdekű cél magvalósítása érdekében lehet létesíteni. A gyakorlatban az alapítványokat nyilvántartásba vevő bíróságok – helyesen – kiterjesztően értelmezték az alapítvánnyal elérni kívánt cél „tartós” jellegét. Például ilyennek tekintették egy szobor felállítását, egy park felújítását, holott elképzelhető, hogy ezek a célok viszonylag rövid időn belül megvalósulnak. A másik feltétel, a közérdekűség fennállását is megállapította a bíróság olyan konkrét ügyekben, amikor csak egy személy érdekeit szolgálta az alapítvány. Közérdekű lehet ugyanis az is, ha például egyetlen beteg gyermek gyógyíttatása, vagy egy rászoruló tehetséges fiatal iskoláztatása a közvetlen cél. Az Új Polgári Törvénykönyv szerint kikerülne a kötelező kritériumok sorából a tartós és közérdekű cél megjelölése. Így lehetőség nyílna arra is, hogy szabályozott keretek között magáncélú, illetve nem tartós alapítványokat lehessen létrehozni. Emellett az állam támogatási politikájának nem az alapítvánnyá minősítés feltételeiben, hanem a közhasznúvá nyilvánításban, illetve az ahhoz kapcsolódó adókedvezményekben kell érvényesülnie.
Szomszédjog – „A jog mindenkié”
A szomszédokkal kapcsolatos kusza jogviták szinte mindnyájunkat érintik. Az új rendelkezések éppen ezen a helyzeten változtatnak azáltal, hogy tisztázzák: kinek és miért kell felelősséget vállalnia. Így új rendelkezésként kerül a törvénykönyvbe, hogy a szakszerűtlen építkezéssel a szomszédos ingatlanban okozott kárért az építtető felelősséggel tartozik akkor is, ha a kárt az építkezéshez igénybe vett közreműködői okozták. A Javaslat ily módon érdemben javítja a károsult igényérvényesítési esélyeit, hiszen az építtetőt (szomszédját) megtalálja. A kifizetett kártérítést pedig az építtető szomszéd követelheti a kárt okozóktól, az általa igénybevett közreműködőktől.
Elévülési idő – „Védelem mindenkinek”
Az elévülési idő szabályozásának átalakítása megerősíti a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogvédelmét. A hatályos rendelkezések értelmében ugyanis a lejárt tartásdíjat, életjáradékot, baleseti járadékot csak hat hónapra visszamenőleg lehet követelni. Az új Polgári Törvénykönyv az általános ötéves elévülési idő alkalmazását írja elő erre az esetkörre is.
