Elsőként az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBmB) által támogatott “települési mediációs” pályázatok monitora, dr. Benedek László adott tájékoztatást a projektek megvalósításáról és az elért eredményekről.
Benedek László kiemelte, hogy valamennyi nyertes szervezet munkatársai rendkívül elkötelezettek voltak, aktivitásukat jelzi a programokkal kapcsolatban megjelent cikkek és a kiadott szórólapok száma is.
A pályázati kiírás, a program céljai, valamint a támogatható tevékenységek ismertetése után Benedek bemutatta a pályázati időszak során elért eredményeket. Kiderült, hogy a pályázók által szervezett képzéseken összesen 298-an, a szupervíziókon pedig 145-en vettek részt. A projektekben 35 esetben mediáltak a szakemberek, a kutatásokban 375 főt kérdeztek meg. A pályázatok médiaszerepléseiről és disszeminációjáról elmondta, hogy körülbelül 100 újságcikk jelent meg, és 6 pályázó készített filmet a programokról, a megjelent kiadványok száma 10, a pályázók által szervezett lakossági fórumon közel 500-an vettek részt, és összesen 7 konferenciát rendeztek.
Benedek azt állapította meg, hogy a kilenc projekt során az alternatív konfliktuskezelési módszerek, resztoratív technikák relatíve sok emberhez eljutottak, a tréningeken, szupervíziós eseményeken a jelentkezők szinte mindenütt teljes létszámban megjelentek, a programok helyi fogadtatása pedig kedvező volt. Véleménye, hogy a lakosok pozitív reakció azt bizonyítják, hogy a mediációs és konfliktuskezelő módszerekre helyi szinten is óriási igény van.
Benedek László kiemelte, hogy a pályázók a pályázati kiírásban elvárt tevékenységek mellett szakmai érdekességet, újításokat valósítottak meg. A Partners Hungary Alapítvány a konfliktuskezelő jelzőrendszert hozott létre, a Család Gyermek Ifjúság Egyesület a családi csoport konferencia helyi közösségben alkalmazta. A Vajna és Szotyori-Nagy Ügyvédi Iroda tevékenységei közül említést érdemel, hogy a pályázó számos helyi konfliktusban alkalmazott polgári mediációt, valamint sor került a büntetőügyekben alkalmazható mediáció módszereinek ismertetésére is. Az MH Líceum újítása a resztoratív körök alkalmazása, míg a Miskolci Egyetem célja egy elemeiben egymásra épülő kistérségi komplex modell bevezetése volt.
Benedek kiemelte három pályázó (Foresee Kutatócsoport, Partners Hungary Alapítvány, Miskolci Egyetem) által kezdeményezett és létrehozott Regionális szakmai konzorciumot az Észak-magyarországi régióban, amelynek célja a mediációs programok terjesztése, a mediáció ismertségének és alkalmazásának növelése, valamint a regionális fenntarthatósági és fejlesztési irányok meghatározása.
Barinkai Zsuzsa (Vajna és Szotyori-Nagy Ügyvédi Iroda) elmondta, hogy a projekt megvalósítási helyszínén, Nagymányokon a helyzetfelmérés után kiderült, hogy a faluban rengeteg konfliktus van, sok az ellentét, de a helyiek a nehézségeket nagyobb fórumok előtt nem vállalták fel, szerették volna elkerülni a nyílt konfliktust. A projekt megvalósítói fontosnak tartották, hogy a programban a roma kisebbség is képviseltesse magát, azonban az igényfelmérés során az is kiderült, hogy a lakosság jelzi ugyan, de nem vállalja a romákkal kapcsolatos negatív nézeteit. A projekt végén, ezzel kapcsolatban pozitív változás következett be, ekkor már a résztvevők is felismerték a konfliktusok kezelésének fontosságát, a párbeszédet a roma közösség tagjaival.
Fellegi Borbála (Foresee Kutatócsoport) szintén a megvalósítási helyszínen felmerülő konfliktusokat emelte ki. A Kutatócsoport – Benedek Gabriella projektvezetése alatt – Nagybörzsönyben valósította meg projektjét, ahol problémát jelent a többség-kisebbség ellentét. A mélyebb vizsgálatok során kiderült, hogy a probléma rendkívül összetett és számos további ellentét húzódik a lakosok között (pl.: nemzetiségi hovatartozási, világnézeti, stb.) Kiderült, hogy a problémák kialakulásában nagy szerepe van a párbeszéd hiányának. A projektfelelősök ezért legfontosabb feladatnak a közösségi és kommunikációs terek kialakítását tartották. A mediátorképzéseken túl önkéntes csoportot hoztak létre gyerekprogramok szervezésére, lakossági fórumokat szerveztek a helyi lakosokat leginkább foglalkoztató közügy, az iskola kapcsán. Fellegi elmondta, hogy konklúzióként megállapítható, hogy települési mediáció nem valósítható meg, ha nincs hozzá megfelelő közösség és elkötelezett támogató intézményrendszer. Fellegi kiemelte, hogy a program során mindvégig szem előtt tartották a jövőbeni fenntarthatóságot a program tapasztalatait összegző protokoll elkészítésével és a résztvevők számára felkínált szupervíziós lehetőség felajánlásával. Fő kérdésként az fogalmazódott meg a szakemberekben, hogy egy ilyen három hónapos program után korai magára hagyni a települést és a frissen kiképzett mediátorokat a feltárt konfliktusokkal.
Krémer András (Negos Zrt.) a fenntarthatóságra helyezte a hangsúlyt. Elmondta, hogy a projektekben kiemelkedő szerepet töltöttek be az önkormányzatok, amelyek bevonása a programok továbbvitele szempontjából nagyon fontos. A fenntarthatóság kapcsán megjegyezte, hogy a Negos a projekt-időszak lezárulását követően is tart mediációs megbeszéléseket a felszínre került olyan konfliktusok kezelése érdekében, amelyek megoldására a rövid, 3 hónapos idő alatt nem volt lehetőség.
A programok fenntarthatóságával kapcsolatban Barinkai Zsuzsa elmondta, hogy nagy eredménynek tartja, hogy a projekt-időszak végére a lakosok véleménye megváltozott és elismerték, hogy a romák a település lakosságának tagjai, akikkel szintén meg kell próbálni a konfliktusok rendezését.
A konferencia egyik résztvevőjének azt kérdezte, hogy a helyi lakosok hogyan értékelték a programokat, hogyan fogalmazták meg a tevékenységek általi előmozdulást, fejlődést.
A kérdésre válaszolva Fellegi Borbála elmondta, hogy a projektet improvizációs színházzal zárták, ahol a lakosok szembesülhettek saját életükkel, ezen jókat nevettek és sírtak. Kiemelte a záróprogram egyik eseményét, amikor az egyik mediációban résztvevő idős néni átkarolva a mediáció másik résztvevőjét (a kertjét tönkretevő fiatal fiút) pozitívan beszélt a falu jövőjéről és egy összetartóbb közösség kialakulásáról. Ez példa arra, hogy a résztvevők saját szavaikkal hogyan értékelték a program jelentőségét. Emellett interjúkkal is mérték a projekt hatását, amely szintén elégedettséget mutatott a résztvevők részéről.
Barinkai Zsuzsa szerint Nagymányok nem ennyire elkeseredett, inkább egy zárt közösséget alkotó sváb falu, ahol a kommunikációs csatorna nem működik megfelelően. Úgy érezte, hogy ezt a problémát sikerült enyhíteni, áthidalni. A lakosság benyomásairól legjobb visszajelzés az volt, mikor a zárórendezvényen egy helyi lakos úgy nyilatkozott, hogy “a mediációt úgy kellene terjeszteni, mint a pitypang termését annak elfújásával”. Innen származik kisfilmük elnevezése “Aki tudja, fújja tovább”.
A települési mediációs projektekről tartott konferencia zárásaként Krémer András összefoglalójában úgy értékelt, hogy valamennyi projekt hasznos volt, jó eredményeket ért el és megfelelő fogadtatásra talált, amit az érintett települések magánéletének megőrzése mellett, arra vigyázva terjeszteni kellene a nyilvánosság felé.
A következő programpontban a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) képviseletében Csirke István röviden összefoglalta az OME és az NFGM közös projektjét, amelynek témája a kis- és középvállalkozások vitarendezése. Elmondta, hogy fél év alatt 10 gazdasági ügyben alkalmazzák mediációt. Céljuk, hogy minél több kis- és középvállalkozást meggyőzzenek e konfliktuskezelési forma hatékonyságáról, a bírósági út elkerüléséről.
A konferencia harmadik programelemeként Fürjes Balázs, az OME alelnöke, Réczei Katalin, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (OITH) munkatársa, valamint dr. Németh Szabolcs, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) ismertették a bírósági mediációs pályázatot. A programot az IRM támogatásával három bírósággal együttműködésében valósítják meg. A cél, a mediáció megismertetésére és bevezetésére a bírósági eljárás keretei között. A projekt keretében ügyeleti rendszer kialakítására került sor az említett bíróságokon.
Réczei Katalin bíró, elmondta, hogy a projekt első lépéseként felkérték a megyei bíróságokat, a programban való részvételre. Az érdeklődés azonban nem az elvártaknak megfelelően alakult, mivel csak három bíróság volt kész részt venni: a Fővárosi Bíróság, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság, a Szegedi Városi Bíróság. Mindhárom bíróságon 2009 márciusától havonta egy alkalommal van ügyelet. Ide úgy juthatnak el az ügyfelek, hogy a kijelölt bírók az érdeklődő ügyfeleket tájékoztatják a mediáció lehetőségéről, amely segítségével elkerülhető a hosszadalmas bírósági út. Az ügyeleti rendszer 2009 márciusában indult el és 2010 márciusában kell az eredményekről beszámolni. Réczei elmondta, hogy a kísérleti program kimenetele nagyban függ a bírók hozzáállásától. Látható, hogy Csongrád megyében igen pozitív a hozzáállás, eddig 108 ügyet ajánlottak ki mediációra. Ezzel szemben a fővárosban nem talált megfelelő fogadtatásra a kezdeményezés. A kísérleti program végén az OME hatástanulmányt készít.
