Nincs teljes konszenzus az új polgári törvénykönyv (Ptk.) tekintetében, de egy ilyen átfogó kódexnél ez nem is lehetséges – mondta a szakminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón szerdán.
A problémák részben értékválasztásbéli különbségeket, részben jogászi-szakmai eltéréseket tükröznek – tette hozzá Draskovics Tibor.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter hangsúlyozta: fél évszázada fogadták el az ország első polgári jogi kódexét, az újat egy évtizeden át készítették elő a szakemberek, majd egy intenzív, tíz hónapos kormányzati munka után példátlanul hosszú, másfél éves parlamenti vita eredményeként szavazta meg a törvényhozás.
A kódex célja, hogy nagyobb teret adjon a polgári – egyéni és vállalkozói – autonómiának, döntési szabadságnak, szemben az állami beavatkozással, de ezzel párhuzamosan az állam határozottabban lépjen fel az olyan kiszolgáltatott emberek érdekében, mint például a fogyatékkal élők, vagy az olyan helyzetekben, amikor a fogyasztók a piacon egy erős termelővel, illetve kereskedővel állnak szemben.
A újításokra példaként említette Draskovics Tibor, hogy a törvénykönyv szabályozza a lízingnél az előtörlesztés lehetőségét, illetve a személyiségi jogok területén bevezeti a sérelemdíjat, amelynél már nem kell bizonyítani, hogy mennyi vagyoni kárt szenvedett el valaki. Az új Ptk. szerint előzetes jognyilatkozatot lehet tenni arra az esetre, ha valaki előreláthatóan korlátozottan cselekvőképessé fog válni, például egy betegség miatt. Bizalmi vagyonkezelőt lehet megbízni, ha valakinek valamiféle megbízatása összeférhetetlenné válik a vállalkozásaival. A tartásdíjkövetelés érvényesíthetősége a jelenlegi fél évről öt évre nő, a sajtó-helyreigazítás szabályai pedig amerikai mintára úgy változnak, hogy abban az esetben, ha a sajtó precízen idéz valakit, ezért a sajtó nem tehető felelőssé akkor sem, ha az idézett nyilatkozat rágalmazást vagy személyiségi jogsértést valósít meg. A polgárok mindennapi életét egyszerűsíti többek között a végrendeleti végrehajtó.
A modern technika megjelenésére példa a polgári jogágban, hogy a gondnokoltak, meghatalmazottak, társadalmi szervezetek és alapítványok új központi elektronikus nyilvántartásokba kerülnek, melyek mindenki számára hozzáférhetőek, így pedig új tartalmat kap az a szabály is, hogy senkitől sem lehet olyan adatot kérni, amely a hatóságok rendelkezésére áll.
A kódex hatályba lépésével kapcsolatban a miniszter elmondta: erre valamikor a jövő év során kerülhet sor. Többelemű, fokozatos hatálybalépés várható – emelte ki.
A kormány egy monitoring bizottságot hoz létre annak folyamatos értékelésére, hogyan halad a felkészülés, a kapcsolódó jogszabályok előkészítése, továbbá 200 millió forintos keretet hoznak létre a bírák, ügyészek, ügyvédek és közjegyzők képzéseire. A miniszter szerint kellő idő és felkészülés marad a jogalkalmazók számára.
“A magyar polgári jog nem fordult fel fenekestül, a szabályok jelentős része változatlan” – jegyezte meg Draskovics Tibor.
