Az adatvédelmi biztos úgy látja, hogy egy új egyensúlyt kell létrehozni a nyilvánosság és a titkosság, a transzparencia és az adatvédelem között; Jóri András szerdán egy, a témában rendezett budapesti konferencián azt mondta, korrekció szükséges a két ellentétes, konfliktusban lévő információs alapjog között, méghozzá a nyilvánosság javára, az adatvédelem kárára.
Amióta van Magyarországon adatvédelmi törvény, illetve közérdekű adatokról szóló törvény, azóta megfigyelhető, hogy a magyar társadalom sokkal jobban érzékeny a személyes adatok védelmére, mint a közérdekű adatok nyilvánosságára – mondta Jóri András az információszabadság napja alkalmából World Wide Transparency címmel meghirdetett tanácskozáson.
A biztos Tényfeltáró újságírás és információszabadság Magyarországon címmel tartott előadásában azt mondta, úgy látja, hogy “az egyensúly az adatvédelem irányába eltolt, és ez korrigálandónak tartja”.
Hangsúlyozta, a vonatkozó joganyag európai összehasonlításban egy jó szabályozás. Számos vezető európai országban nincsen információszabadságról szóló törvény.
AZ egyensúly helyreállításához vezető korrekciós lépések kapcsán elmondta: az említett tendenciát fogalmi szinten erősítették fel azzal, hogy az adatvédelmi törvény kivette a személyes adat fogalmát a közérdekű adat fogalmából.
A biztos pozitív lépések között említette, hogy a közérdekből nyilvános adat fogalmát beemelték a jogba, de – mint mondta – ez nehezen követhetővé teszi a szabályozást.
Jóri András az üzleti titokkal kapcsolatos szabályozást is pozitívan értékelte, – mint mondta – a mai Európában egyedülálló, a nyilvánosság egy olyan szintjét teremti meg az üzleti szféra kárára, ami sehol máshol nem ismert.
A vezetői javadalmazások közzétételéről szóló kormányrendeletet megalkotását az ombudsman szintén üdvözlendőnek tartja. Közölte, tervez kiadni egy ajánlást azzal kapcsolatban, hogy a nyilvánosság és a titkosság hogyan határolható el, illetve milyen személyi kör esetében indokolt a nyilvánosság.
Jóri András a korrekció lehetséges jövendőbeli lépéseként jelölte meg a sajtótörvényt, mert szerinte bizonyos körben elképzelhető lenne, hogy a szabályozás tartalmazzon kivételt az adatvédelmi jog alól.
Jóri András pozitívként értékelte az új polgári törvénykönyv sajtó-helyreigazítási perekkel kapcsolatos szabályait is. Mint az MTI-nek mondta, a szabályozási megoldás közvetve segíti az információszabadságot.
Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke előadásában elmondta, a közérdekű adatok kiadására irányuló perek száma növekszik. Szerinte a bíróságok gyakorlata egyre inkább nyilvánosságpárti, de – mint mondta – “nyilvánvalóan nem problémamentes”.
