A kódexet 2005-ben módosították utoljára. Tartalmában kibővítve és új szerkezetben készült el a 2009. szeptember 30-tól hatályos új Kódex, amely a magyar reklámipari szereplők (hirdető, reklámozó vállalatok, a reklámokat készítő ügynökségek és a közzétevő média) etikai vállalásának legfontosabb dokumentuma.
2005-ben került sor utoljára a Magyar Reklámetikai Kódex módosítására. Az azóta eltelt idő és bekövetkezett változások alapján eljött az ideje a Kódex bővítésének, újraszövegezésének.
A kódex soha nem látott széleskörű egyeztetés és konszenzus eredménye, amelyet 2009. szeptember 16-án ünnepélyesen 26 reklámszakmai szervezet írt alá. Az előkészítő és egyeztető munkát az Önszabályozó Reklám Testület és a Magyar Reklámszövetség szakemberei végezték. Az alapot, mint szinte a világon mindenütt, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Kódexe jelentette, amelyet a nemzetközi gyártói kódexekkel is kiegészítettek. A korábbi Kódex alkalmazása során szerzett tapasztalatok, az aláíró szervezetek és tagvállalatok észrevételei segítettek a pontos és végleges szöveg kialakításában.
A Kódex nemcsak tartalmában bővült jelentősen, hanem teljesen új – szándék szerint könnyebben követhető, „felhasználóbarát” szerkezetben készült el. Az első rész az általános elveket és szabályokat rögzíti, a második pedig a különös szabályokat – többek között számos termékkörre külön cikkelyben kitérve – fogalmazza meg. Számos új cikkely és pont került a Kódexbe, melyek az MRSZ reményei szerint még egyértelműbbé, pontosabbá teszik az etikai határokat, így a részletesebb megfogalmazás a reklámipar számára könnyebben követhetővé válik.
Nagy Bálint a Magyar Reklámszövetség elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a régióban elsőként Magyarországon, a Magyar Reklámszövetség jegyezte az első Reklámetikai Kódexet 1981-ben, és a Szövetség azóta is kiemelten fontos kérdésként és tagjaival szembeni alapvető elvárásként kezeli az etikus reklámozást.
Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség főtitkára kiemelte, hogy az etikai szabályozás- és eljárásrendszer teljes értékű működéséhez szükséges a fogyasztók ilyen irányú tudatossága. „A tudatos fogyasztás fogalmába integrálnunk kell a reklámokat illető tudatosságot is, ami egyrészt a műfaj – és határai – megértésében, másrészt az adekvát elvárások támasztásában rejlik, melynek törzse az etikus reklámozás.”
Megyer Örs, az Önszabályozó Reklám Testület elnöke a Kódex széles körű egyeztetéséről szólt. „Az a tény, hogy minden módosítást egyre több szakmai szervezet ír alá – jelenleg 26 aláíró van –, azt mutatja, hogy a reklámszakma számára egyre fontosabb az önszabályozás és a szakmai felelősség” – mondta beszédében az elnök. Számos civil szervezettől kértek javaslatokat és észrevételeket, valamint szakmai sajtón és a szervezetek honlapján keresztül a közvélemény széles körétől is várták a hozzászólásokat.
Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára és egyben a nemzeti önszabályozó szervezetek tömörítő európai szövetség (EASA – European Advertising Standards Alliance) elnöke, a Kódex nemzetközi vetületéről szólt. „Külön öröm, hogy az európai szövetségnek a reklám önszabályozás digitális marketingkommunikációra vonatkozó ajánlása bekerült a kódexbe oly módon, hogy a Kódex hatályát az új típusú, digitális marketingkommunikációs módszerekre is kiterjesztették. Bár az új Kódex számos termékkörrel külön cikkelyben foglalkozik, a legrészletesebb az alkoholtermékekre vonatkozó szabályozás, amely így a gyártók nemzetközi kódexével összhangba került” – mondta Fazekas.
Magyar Reklámetikai Kódex letölthető→
A Kódexet a www.mrsz.hu vagy www.ort.hu honlapról lehet letölteni és megismerni. Hamarosan az angol nyelvű változat is elérhetővé válik.
