A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke szerint a verseny korlátozása nem megfelelő válságkezelő módszer, az nehezíti a válság leküzdését.
Nagy Zoltán kedden az Országgyűlésben úgy fogalmazott: “a versenyt vádolni a válságért olyan, mint amikor ártatlant ítélnek el a bűnös helyett”. Hozzáfűzte: az 1930-as évek világgazdasági válságának egyik tapasztalata, hogy a versenyt háttérbe szorító gazdaságokban a recesszió elnyúlt, mert az alkalmazkodási folyamatok lelassultak.
A GVH 2008-as tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló és az annak elfogadásáról szóló határozati javaslat általános vitájában az elnök elmondta, véleménye szerint a piacok nem megfelelő működéséhez nem a verseny, hanem a megfelelő szabályozás hiánya vezetett.
Azt mondta, hogy az elmúlt évek gazdasági visszaesése azok hangját is felerősítette, akik eddig is a hatékonyabb versenytársak piacról való kizárásától várták a boldogulásukat, nem pedig a fogyasztók jobb és olcsóbb kiszolgálásától.
Egyesek odáig mennek, hogy a problémák kiváltó okaként a túlzott versenyt tűntetik fel – fogalmazott, hozzátéve: az ország versenyképességéért és fogyasztóinak jólétéért felelős gazdaságpolitika “nem dőlhet be a szirénhangoknak”.
Nagy Zoltán szerint az állami beavatkozásra a szabályok rendbetételén felül is szükség lehet, de ennek során meg kell különböztetni azokat a vállalatokat, amelyek csak a válság miatt kerültek bajba azoktól, amelyek egyébként sem hatékonyak.
A GVH vezetője kiemelte, hogy a hivatal a versenypártolási tevékenységgel kapcsolódik be a jogszabályalkotásba. Utalt arra, hogy a törvények szerint a versenyt érintő jogszabály-tervezeteket, előterjesztéseket egyeztetni kell a versenyhivatallal.
Az utóbbi időben ez igen sokszor elmarad, leginkább akkor, amikor az előterjesztő tisztában van azzal, hogy a GHV-nak lennének olyan észrevételei, amelyek mentén újra kellene gondolni a koncepciót – vélekedett.
Nagy Zoltán példaként említette az élelmiszerkódex esetét, amikor a szaktárca nem kereste meg a végső szöveg elkészítésekor a GVH-t, így a hivatal már az aláírt szöveget ismerhette csak meg, és ezért kifogásolt a 94 pontból tízet.
A GVH elnöke beszámolt arról is, hogy 2008-ban 167 versenyfelügyeleti eljárást folytatott le a GVH, ebből 116 zárult érdemi döntéssel.
