Várhatóan ma megszavazza az új polgári törvénykönyvet (Ptk.) az Országgyűlés. Új házelnököt választanak a képviselők ma az őszi ülésszak első napján.
A mintegy 1.200 paragrafusából álló polgári törvénykönyv a legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabály lesz. Tervezett hatálybalépéséig, 2010. május 1-ig már alig nyolc hónapja maradt a jogászságnak és az ország lakosságának, hogy felkészüljön a megváltozott szabályozásra.
Ezzel kapcsolatban Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára a napokban az MR1-Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: az érintett szakemberek nagyrészt már ismerik az új törvénykönyvet. A teljesen új rendelkezéseket pedig bőven lesz idő megtanulni, mert a kódex alapvető változásokat hozó része nem jövő májusban, hanem később lép hatályba.
A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott és azóta több mint százszor módosított Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot – amely eddig külön törvényben kapott helyet -, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot.
Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme.
A Ptk.-hoz kapcsolódóan számos más jogszabályt is módosítani kell majd.
Új házelnököt választ a Ház
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az MSZP július 4-i kongresszusán jelentette be, hogy “a baloldal újjáépítése érdekében” szeptemberben lemond posztjáról.
Az MSZP-frakció utódjául Katona Béla frakcióvezető-helyettest jelölte. A 65 éves politikus 1990 óta országgyűlési képviselő. Politikai karrierjének méltó befejezése az Országgyűlés elnöki tisztsége, hiszen Katona Béla már korábban jelezte, a következő ciklusban nem kíván képviselő lenni, nyugdíjba vonul.
Az Országgyűlés határoz a Seres Mária által kezdeményezett, a képviselői költségtérítésekről szóló országos népszavazásról. Az Országgyűlés áprilisban már elrendelte a referendumot, de az Alkotmánybíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a Házat, mert közben olyan törvény született, amely utólag érdemben befolyásolta a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát.
Így hétfőn az Országgyűlés várhatóan nem rendeli el a népszavazást abban a kérdésben: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?”
