Mozgásba lendült szeptember első hetében a magyar lobbygépezet, amelynek célja, hogy európai reakciókat csikarjon ki a múlt héten hatályba lépett szlovák államnyelvtörvényre. A többé-kevésbé homályos ígéretek mellett az már biztosnak látszik, hogy az EP-ben egy jelentés is készül a törvényről.
Szájer József, a néppárti Fidesz-delegáció vezetője szerint Magyarország kis lépéselőnyre tett szert Szlovákiával szemben, amikor az Országgyűlés Szili Katalin házelnök vezette küldöttsége szeptember első hetében Brüsszelben sorra látogatta az EP elnökét, a legfontosabb EP-frakciók vezetőit és Jacques Barrot, bel- és igazságügyi biztost, hogy ismertesse velük a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos magyar álláspontot és közbenjárásukat kérje az ügyben, illetve jó esély van arra, hogy egy EP-jelentés is készül a témában.
A magyar parlamenti küldöttség – amelyben a parlamenti pártok frakcióvezetői, illetve frakcióvezető-helyettesei kaptak helyet – tárgyalópartnereiknek egy jogi álláspontot adott át annak bizonyítására, hogy a szeptember elsején hatályba lépett szlovák államnyelvtörvény közösségi jogot sért. Az egyik címzett, Jacques Barrot ugyanakkor a BruxInfónak átküldött hivatalos közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy „a nyelvi politika a tagállamokban és a nemzeti kisebbségek kérdése a közösségi jog alkalmazási területén kívül esik, a Bizottság ezért nem foglalhat állást arról, hogy a szlovák nyelvtörvény új módosítása összhangban áll-e a közösségi joggal”. Barrot ezzel együtt felajánlotta, hogy kész személyesen is szerepet vállalni a vita megoldásában, egyúttal emlékeztetve rá, hogy a két ország miniszterelnökei között szeptember 10-én tervezett találkozó „lehetőséget teremt egy közösen elfogadható megoldás megtalálására”.
És bár a magyarok európai parlamenti tárgyalópartnerei is többségükben kínosan ügyeltek arra, hogy ne foglaljanak állást a nyelvtörvényről folyó magyar-szlovák vitában, készségüket fejezték ki arra, hogy az EP foglalkozzon a kérdéssel. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke ugyan a júliusban neki tulajdonított mondattól eltérően ezúttal nem ment el odáig, hogy európai ügynek nevezze a szlovák nyelvtörvény ügyét, kilátásba helyezte, hogy az EP szakértői áttekintik majd a kifogásolt jogszabályt, noha arra is emlékeztetett, hogy amennyiben annak tartalma, vagy bizonyos részei ellentétesek lennének az uniós joggal, az Európai Bizottság illetékes ennek kivizsgálásában.
Ennél is kézzelfoghatóbb eredmény azonban, hogy Guy Verhofstadt, a liberális pártcsoport elnöke – aki szintén találkozott a magyar delegációval – bejelentette, hogy pártcsoportja – vélhetően más nagyobb pártcsoportokkal együttműködve – jelentésben vizsgálja majd a szlovák törvényt és akciótervet is javasol majd a vita lezárására. Más forrásokból úgy tudjuk, hogy Verhofstadt kissé előreszaladt, ugyanis a néppárti, a szocialista és a liberális frakcióvezetők között létezik egy olyan terv, hogy külön jelentésben foglalkozzanak az üggyel. Ami az ügyet ugyanakkor bizonytalanná teszi, hogy miközben a liberális frakcióban magyar és szlovák képviselő sincs, addig a másik két pártcsoportban ott ülnek mindkét ország képviselői. Szájer József, az EPP (néppárti) frakció egyik alelnöke a BruxInfónak nyilatkozva úgy vélte, hogy az EP-ben elindulhat egy hivatalos folyamat, ami legjobb esetben akár egy határozat, vagy állásfoglalás elfogadásával végződhet. Megerősítette ugyanakkor, hogy a végleges cél továbbra is az, hogy Szlovákia visszavonja a vitatott jogszabályt. Arra a kérdésre, hogy ezzel sikerült végérvényesen európai dimenziót adni a kérdésnek, Szájer óvatosan azt mondta, hogy „ott azért még nem tartunk, de néhány lépéssel előrébb, mint a szlovákok”. A képviselő szerint néhány, a törvénnyel nem egyetértő szlovák ellenzéki képviselő is hajlik arra, hogy jelentés készüljön az ügyben.
Szájer József pénteken este José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével is négyszemközti megbeszélést folytatott, aki éppen a pártcsoportoknál és néhány nemzeti delegációnál újraválasztásának támogatásáért lobbizik. A magyar képviselő a találkozó előtt nem titkolta, hogy a támogatásért cserébe határozottabb lépésekre sarkallja majd a Bizottság elnökét, amelynek programjában nagy hangsúllyal szerepelnek az állampolgárok jogai. A Fidesz és időközben a Jobbik képviselői is jelezték, hogy mindaddig egyetlen felszólalásukban sem mulasztják el megemlíteni a nyelvtörvény kérdését, ameddig az nem kerül hivatalosan napirendre az EP-ben.
Időközben annak jeleként, hogy az EU soros elnökségét adó Svédország is komolyan veszi a vitát, szombaton a stockholmi informális külügyminiszteri találkozón háromoldalú, svéd-magyar-szlovák egyeztetésre került sor. Ezt Balázs Péter magyar külügyminiszter rögtön a találkozó után telefonon közölte a BruxInfóval. Balázs úgy vélte, hogy a szlovák államnyelvtörvény mindenekelőtt az EBESZ-re, annak kisebbségügyi főbiztosára tartozik, mindamellett abbéli kívánságának adott hangot, hogy az Európai Unió svéd elnöksége is szoros figyelemmel kísérje a folyamatot. A magyar diplomácia vezetője szerint egyébként Magyarország kész lenne Knut Vollebaek-nek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának július 22-én kelt „ajánlásai” alapján tisztázni a vitát. (Mint ismeretes, a norvég nemzetiségű főbiztos összességében a nemzetközi joggal összeegyeztethetőnek nevezte a törvénymódosítást, de elismerte, hogy annak egyes elemei problémákat vethetnek fel. Ezzel összefüggésben megfontolásra ajánlotta a kisebbségi nyelvtörvény reformját és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló átfogó törvény elfogadását.).
Balázs Péter kedden egykori bizottsági kollégáját, Jacques Barrot is felkeresi, akivel a Sólyom-incidensről is szót kíván váltani. A külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy hazánk és Szlovákia között vita folyik arról, hogy vajon a köztársasági elnök kitiltása sérti-e az uniós állampolgárok szabad belső mozgására vonatkozó alapvető jogot, miként azt a magyar diplomácia hangoztatja, avagy – mint azt Pozsony állítja – Szlovákia joggal minősíthette a közrend veszélyeztetésének a látogatást. A BruxInfo úgy tudja, hogy Barrot környezete egyelőre a szlovák verzió felé hajlik, vagyis szerinte nem történt jogsértés, bár azt hozzá kell tenni, hogy a szlovák eljárást Brüsszelben is sokan értetlenül és megdöbbenéssel fogadták. „Ilyet nem tesz senki egy államfővel” – közölte a BruxInfóval Antonio Missiroli, az European Policy Center (EPC) igazgatója. Balázs Péter kérdésünkre megerősítette, hogy a magyar fél végső esetben kész az Európai Bírósághoz is fordulni igazáért, ám azt is érzékeltette, hogy elsőbbséget élvez az, hogy a szlovák fél valamilyen elfogadható önkritikát gyakoroljon a történtekért. Egy jogi szakértő azt nyilatkozta a BruxInfónak, hogy Magyarország jó eséllyel megnyerne egy ilyen pert, de akár két évig is eltarthatna az eljárás, ami túlzottan hosszú időnek tűnik.
