Eljárási okból jogsértő volt a Fővárosi Bíróság (FB) jogerős ítélete a Kossuth tér – 2006-os – rendőri lezárása miatt demonstrálni kívánók ügyében a Legfelsőbb Bíróság (LB) szerint, az LB ezért az ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot – közölte a Deport ,56 pénteken.
Az eljárás előzménye, hogy 2006. október 23-án a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) személyi és létesítménybiztosítási intézkedéssel lezárta a Parlament előtti teret, hivatkozva többek között az ,56-os forradalom fél évszázados évfordulójának méltó megünneplésére, illetve a törvényhozás zavartalan működésére.
Szerdahelyi Szabolcs, a Deport ’56 elnöke 2006. december 9-re tüntetést jelentett be a Kossuth térre, ehhez azonban a budapesti rendőrfőkapitány nem járult hozzá. A civil szervezet vezetője ezután kérte a budapesti főkapitánytól a korlátozás felülvizsgálatát, illetve feloldását.
Gergényi Péter a panaszt elutasította, az ellene benyújtott fellebbezés nyomán pedig az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) részben megváltoztatta a budapesti főkapitány döntését, mert a lezárás határozatlan időre szóló meghosszabbítását nem tartotta indokoltnak.
Szerdahelyi Szabolcs ezután fordult a közigazgatási bírósághoz a rendőrségi határozatokkal szemben.
A Fővárosi Bíróság 2008. március 18-án jogerősen megsemmisítette a két rendőrségi döntést, és új eljárás lefolytatására utasított, amelyben a felperesi panaszt az alperes ORFK-nak “érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítania”.
Az ítélet indoklása szerint egyfelől a rendőri intézkedés elleni panasz benyújtásának egyik alapvető feltétele, hogy fizikai tevékenységben nyilvánuljon meg a kifogásolt intézkedés, erre azonban jelen ügyben nem került sor. Továbbá a vitatott rendőri döntések belső utasítások, melyek ellen nincs helye külön jogorvoslatnak.
“A bíróság álláspontja szerint ugyanis a felperesi érvelés elfogadása azt vetítené előre, hogy bármely rendőri belső utasítással szemben bárki jogorvoslattal élhetne. Egy ilyen jogértelmezés – azon túl, hogy nincsen jogszabályi alapja – a rendőrség működését olyan mértékben érintené, mely a rendőrségnek az alkotmány 40/A paragrafus (2) bekezdésében rögzített kötelezettségének a teljesítését gátolná” – írták.
Ezért a bíróság szerint a rendőrség helytelenül járt el, amikor a panaszt egyáltalán érdemben vizsgálta.
Ugyanakkor a bíróság kitért arra is, hogy “messzemenőkig” osztja a Gönczöl-bizottság jelentésének azt a Halmai Gábor alkotmányjogászt idéző részét, mely szerint “az pedig a törvényi szabályozás pótlandó hiányossága, hogy a rendőrfőkapitány lezárást elrendelő döntése nem minősül közigazgatási határozatnak, és jogorvoslattal nem támadható meg”.
A jogerős ítélet ellen a Deport’ 56 felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az LB-hez, mert véleménye szerint a műveleti területté nyilvánításról szóló döntés rendőri intézkedés volt, amely ellen panasszal élhet. Az LB április 29-én tárgyaláson kívül meghozta végzését az ügyben, ebben az FB ítéletét eljárási okból jogsértőnek nyilvánította, hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás és új határozat meghozatalára utasította. Az LB szerint ugyanis tévedett a elsőfokú bíróság, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a kifogásolt intézkedés panasszal nem támadható – derül ki a Deport’ 56 által az MTI-hez eljuttatott bírósági végzésből.
A végzést szeptember 3-án kézbesítették Szerdahelyi Szabolcs jogi képviselőjének, időközben azonban Szerdahelyi Szabolcs elhunyt.
