Egy közvélemény-kutatás szerint minden tizedik megkérdezett szerint elfogadható a lekezelő bánásmód a prostituáltakkal szemben, és nem marad el lényegesen azok aránya sem, akik a hatósági jogsértést is megengedhetőnek tartják velük szemben. A Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete és a Fact Intézet közös kutatását Tistyán László, az intézet igazgatója ismertette szerdán sajtótájékoztatón.
Egy uniós esélyegyenlőségi projekt részeként a két szervezet lakossági közvélemény-kutatást készített a prostituáltakkal kapcsolatos attitűdökről és a prostituáltakat érő hatósági diszkriminációról. A telefonos adatfelvételre februárban és márciusban került sor a magyar társadalmat reprezentáló ezer ember megkérdezésével. A vizsgálat mintája leképezte a 18 év feletti magyar lakosság nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerinti összetételét.
A kutatásból kiderül, hogy a magyar társadalom alapvetően kevéssé toleráns a szex áruba bocsátásával kapcsolatban, és korántsem következetes a prostitúció megítélésében – mondta Tistyán László.
A szociológus szerint a válaszok a magyar társadalom “katasztrofális állapotát” tükrözik. Mint mondta: a prostituáltakkal kapcsolatos problémák megoldása szoros összefüggést mutat a társadalomra jellemző állapotot okozó problémák megoldásával. Szerinte a válaszokból az tűnik ki, hogy az emberek a jogállamiságot csak addig tartják fontosnak, amíg róluk van szó, de mihelyt például a prostituáltakról, a romákról vagy a homoszexuálisokról, elfeledkeznek róla.
A válaszadók a társadalmi problémák között leginkább meghatározónak a bűnözést és a szegénységet tartják. E problémákat követi az úgynevezett cigánykérdés, s végül – az előzőektől jelentősen lemaradva – a prostitúció jelensége. Ebből az következik, hogy a prostitúciót nem a legfeszítőbb társadalmi problémák között tartja számon a felnőtt lakosság.
A megkérdezettek relatív többsége közömbös a prostituáltakkal szemben, de jelentős arányt képviselnek az e foglalkozási csoportot elutasítók is. Az elutasítók aránya a nők körében majd másfélszerese a férfiakénak. A válaszadók emellett az elfogadás terén liberálisabbnak tartják magukat a társadalom egészéhez képest. A minta több mint felének véleménye szerint a prostituáltak elfogadása nem változott az utóbbi években.
Az elutasítás vagy a közömbös attitűd ellenére más társadalmi jelenségekkel (korrupció, hálapénz), valamint más csoportokkal (homoszexuálisok, romák, prostituáltak kliensei, futtatói, droghasználók, bűnözők) összevetve viszont “nem áll rossz helyen” a prostitúció és a prostituáltak – hívta fel a figyelmet.
A szociológus szerint a probléma mellett azért sem lehet elmenni, mert a válaszadók negyede válaszolt úgy, hogy ismerőse vett már igénybe prostituált által nyújtott szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy sok embert érintő társadalmi kérdésről van szó, amit ideje lenne “nyugat-európai módon rendezni”.
A kutatás során bebizonyosodott, hogy a válaszadóknak nincs egységes véleménye a prostitúció jelenségéről. Bár úgy tűnik, hogy tisztában vannak annak társadalmi és egyéni okaival, a sztereotípiák erőteljesen tartják magukat. A prostitúció létezéséért így legtöbben a szegénységet okolják, de még mindig tartja magát az a vélekedés is, miszerint a prostituáltak “könnyűvérűségük” miatt választják ezt a pénzkereseti formát.
Minden tizedik megkérdezett szerint elfogadható a lekezelő bánásmód a prostituáltakkal szemben, és nem marad el lényegesen azok aránya sem, akik a hatósági jogsértést is megengedhetőnek tartják. A felnőtt népesség egyharmadánál a lekezelő bánásmód és/vagy a jogsértés a prostituáltakkal kapcsolatban “csupán” közömbös hozzáállást vált ki. Összességében tehát jelentős azoknak a válaszadóknak az aránya, akik az emberi méltóságot sértő lekezelő bánásmódot és a jogsértést egy speciális helyzetben lévő csoport esetében elfogadhatónak tartják, vagy ez egyáltalán nem érdekli őket. A megkérdezettek kétharmada szerint emellett a prostituáltakat gyakrabban éri hátrányos megkülönböztetés a hatóságok részéről, mint más embereket.
Az emberek háromötöde elfogadhatónak tartja azt, hogy törvényes keretek között, vállalkozóként lehessen prostitúciót folytatni, ugyanakkor a válaszadók ötöde ehhez nem járulna hozzá. A prostituáltak vállalkozóvá és adófizetővé válása feltételezhetően kedvezőbbé tenné a megítélésüket is – gondolja a válaszadók több mint fele.
A megkérdezettek csaknem háromnegyede engedélyezné a prostitúciót, ha az a társadalomtól elzártan bordélyokban vagy vígalmi negyedekben zajlana, egyötödük viszont semmilyen formában nem engedné. A türelmi zónákra vonatkozó törvényi szabályozást figyelmen kívül hagyó önkormányzatok megbüntetésével a kérdezettek több mint fele értene egyet, de csak kétötödük támogatná a prostitúció legalizálását lehetővé tevő nemzetközi egyezmény felmondását.
