Elsősorban kétoldalú kérdésnek tekinti a szlovák államnyelvtörvény körüli vitát Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, aki ugyanakkor kész az intézmény szakértőivel megvizsgáltatni az ellentmondásos jogszabályt. Az EP elnöke szerdán hivatalában fogadta a Szili Katalin által vezetett magyar parlamenti delegációt.
Az Európai Parlament elnöke szerdán magyar törvényhozókkal találkozva készséget mutatott arra, hogy az általa vezetett intézmény alaposan szemügyre vegye a szlovák államnyelvtörvényt, ám azt is jelezte, hogy elsősorban kétoldalú kérdésnek tekinti az ügyet. Buzek még júliusban egy sajtónyilatkozatában „európai ügyről” beszélt a nyelvtörvény kapcsán. A Szili Katalin házelnök által vezetett magyar parlamenti delegációval tartott találkozót követően a sajtó előtt azonban már óvatosabban fogalmazott. „Jelenleg nincs jogi lehetőség arra, hogy beavatkozzunk” – emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy szerinte kétoldalú tárgyalások lennének a „legkézenfekvőbbek” az ellentétek elsimítására. A házelnök később újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az EBESZ tűnik a legrelevánsabb fórumnak a probléma tisztázására.
Jerzy Buzek rámutatott, hogy az EP mindig is a kisebbségi jogok tiszteletben tartása mellett szállt síkra, de emlékeztetett arra, hogy az EU-nak nincsenek jogi keretei arra, hogy közreműködjön a vita megoldásában. Kivéve, ha a jogszabály uniós jogot sért, ennek elbírálása azonban szerinte az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. A lengyel nemzetiségű házelnök ezzel együtt nyitottságot mutatott arra, hogy az Európai Parlament is foglalkozzon a kérdéssel, mégpedig úgy, hogy szakértői gondosan áttanulmányozzák a szlovák törvényt. Buzek személyesen is kész közbejárni: kilátásba helyezte, hogy kész megvitatni a témát a magyar és a szlovák vezetőkkel. Azt azonban nem tartotta elképzelhetőnek, hogy az EP plenáris ülésén is napirendre tűzzék a témát.
Szili Katalin üdvözölte, hogy szerinte Buzek nyitottságot mutatott aziránt, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a nyelvtörvény kérdésével. Az Országgyűlés elnöke úgy vélte, hogy ezzel kezdetét veszi egy folyamat, ami elősegíti majd a probléma megoldását, ami alatt mindenekelőtt a törvény visszavonását értette. Szili szerint a szlovák jogszabály közösségi jogot sért, konkrétan a koppenhágai (csatlakozási) kritériumokat, a még végleges elfogadás előtt álló Lisszaboni Szerződést és más európai egyezményeket említett.
A magyar küldöttség – amelyben valamennyi frakció legmagasabb szinten van képviselve – szerdán az EP pártcsoport vezetői mellett Jacques Barrot, bel- és igazságügyi biztossal is találkozott, hogy szóvá tegye a nyelvtörvény ügyét és közbenjárásukat kérje. Joseph Daul, az EP-ben legnagyobb Európai Néppárt vezetője még az eszmecsere előtt a BruxInfo kérdésére azt mondta, hogy ő a vita kétoldalú tárgyalások útján történő rendezését szorgalmazza, ami szerinte elvárható két „felnőtt” tagállam esetében.
