A sajtószabadság érvényesülését és tájékoztatáshoz való jogot, valamint a bírósági tárgyalások nyilvánosságának elvét csorbítja, hogy a hatályos törvények nem szabályozzák megfelelően és egyértelműen a sajtó részvételét a kiemelt érdeklődésre számot tartó tárgyalásokon – áll az állampolgári jogok országgyűlési biztosának közleményében.
Szabó Máté szerint az igazságügyi tájékoztatás egységes és általánosan kötelező, garanciális törvényi szabályozásának hiánya, az ebből adódó jogalkalmazási problémák sértik a jogbiztonság követelményét. Szabó Máté ezért javasolta az igazságügyi és rendészeti miniszternek, hogy kezdeményezze a bírósági tárgyalások nyilvánosságával kapcsolatos egységes, törvényi szintű szabályok megalkotását.
Az állampolgárok tájékoztatáshoz való jogából következik, hogy a média különleges helyzetben van, amikor szerepet vállal a bírósági tárgyalások nyilvánosságának megteremtésében. E szerepet veszélyezteti a szabályozatlanság, kiszámíthatatlanság, egyebek mellett akkor, amikor a nagy érdeklődésre számot tartó tárgyalásokat kis befogadóképességű tárgyalótermekben tartják, a sajtó munkatársainak részvételét pedig esetenként úgy kötik előzetes regisztrációhoz, hogy erről nem található semmilyen nyilvános, hozzáférhető szabályozás.
A több panaszos beadványában részletezett problémák hátterének feltárására Szabó Máté hivatalból átfogó vizsgálatot indított, áttekintette a tárgyalások nyilvánossága és a sajtórészvétel szabályozását. Ennek során megkereste az igazságügyi és rendészeti minisztert, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot is. Az OIT – egyetértve az ombudsmannal – szükségesnek tartja az igazságügyi tájékoztatás törvényi szabályozását, ezért már több ízben is kezdeményezte a miniszternél egy olyan törvény előkészítését, amely a bírósági eljárás sajátosságaival összhangban rendezi az információszabadság és az adatvédelem szempontjait.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter álláspontja szerint az eljárási törvények egységesen rendelkeznek a bírósági tárgyalásokról történő tájékoztatásról és a sajtónyilvánosságról, a szabályozás teljes körűnek tekinthető. A tárca – a bíróságok egyetértésével – mindazonáltal korábban elkészítette a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosításának tervezetét, azt azonban az Országgyűlés kétharmados többség hiányában nem fogadta el. A javaslat azt is rögzítette volna, hogy az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése során köteles megvizsgálni, szükséges-e intézkednie a tárgyalások nyilvánosságának biztosítása érdekében, gondoskodni a megfelelő befogadóképességű tárgyalóteremről.
Az ombudsmani vizsgálat megindítása előtt néhány hónappal, 2008. augusztus 1-től a Kormány hatályon kívül helyezte a még 1986-ban kelt, bűnügyi és igazságügyi tájékoztatásról szóló rendeletet. Az elavult és alkotmányosan aggályos rendelet helyébe azonban nem lépett korszerűbb, törvényi szintű, általános jellegű – valamennyi bírósági eljárásra vonatkozó – szabályozás. Az ombudsman vizsgálata megállapította, hogy az eljárási törvények mozaikszerűen ugyan, de tartalmazzák az alkotmányos “minimumot”, így különösen a nyilvánosság kizárásának feltételeit. Hiányoznak azonban a szükséges garanciák, amelyeket a bíróságok és a bírósági igazgatás önmagában nem képes pótolni.
A korábbi törvénymódosítási koncepciók kapcsán a biztos jelentésében utalt arra, hogy a tárgyalások nyilvánosságának kérdésköre nem szűkíthető le pusztán a rendfenntartásra. Szabó Máté kiemelte, hogy a törvényi szintű általános és egységesen kötelező szabályozás hiánya egyenesen vezet az utóbbi időszakban tapasztalt tumultuózus, olykor botrányos jelenetekhez, önkényes jogértelmezéshez.
