A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a hatályos jogszabályok alapján a rendőrség nem tilthatta volna meg előzetesen a 2009. augusztus 15-ére tervezett neonáci felvonulást, és a tiltó határozatokat a bíróság sem hagyhatta volna helyben.
Azonban amennyiben egy rendezvényen a résztvevők önkényuralmi jelképeket viselnek, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely másokban félelmet kelt, vagy kisebbségi csoportokat emberi méltóságukban sért, a gyülekezést haladéktalanul fel kell oszlatni.
Számos hírcsatornán megjelent hír szerint Bajnai Gordon miniszterelnök arra szólította fel az illetékes rendészeti szerveket, hogy minden jogszerű eszközzel akadályozzák meg a 2009. augusztus 15-ére az NS Front nevű szervezet által tervezett neonáci felvonulást, melyen Rudolf Hess náci háborús bűnösről, Adolf Hitler egykori közvetlen helyetteséről kívánnak a résztvevők megemlékezni, akit a nürnbergi perben életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek. Az ORFK honlapján megjelent sajtóközlemény szerint a bejelentett rendezvényeket megtiltották, a tiltó határozatokat a bíróság már három esetben jogszerűnek ítélte.
Leszögezve, hogy a neonáci eszmék hangoztatását önmagában is morálisan elítélendőnek tartja, a Magyar Helsinki Bizottság felhívja minden érintett figyelmét arra, hogy a hatályos magyar jogszabályok csak két esetben teszik lehetővé egy gyülekezés megtartásának előzetes megtiltását: ha a rendezvény bíróságok vagy népképviseleti szervek működését súlyosan veszélyeztetné, vagy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A kérdéses esetben a rendelkezésre álló információk szerint egyik feltétel sem látszik megvalósulni.
Azonban a gyülekezési törvény kötelezővé teszi a rendezvény feloszlatását, ha a rendezvény résztvevői bűncselekményt követnek el vagy arra hívnak fel, illetve ha a gyülekezési jog gyakorlása mások jogainak vagy szabadságának sérelmével jár. A nyilaskereszt és a horogkereszt használata bűncselekményt valósít meg, így az önmagában, a potenciális résztvevők további magatartásától függetlenül jogszerű feloszlatási okot jelent. A Magyar Gárda-perben hozott ítélet logikája alapján megállapítható: a gyülekezés akkor is lehet jogszerűtlen, ha önmagában sem a résztvevők ruházata, sem a magatartásuk, sem pedig a szónoklatok tartalma nem nyilvánvalóan jogellenes, de összhatásában a gyülekezés félelmet keltő, vagy emberi méltóságukban sérti a kisebbségi csoportok tagjait. A Bizottság álláspontja szerint elképzelhetetlen, hogy ez ne következne be egy háborús bűnös emlékére rendezett neonáci demonstráció esetében. Így a hatályos szabályoknak megfelelő megoldás az lett volna, ha a rendőrség a demonstrációt annak megkezdése után haladéktalanul feloszlatja, és erre előzetesen figyelmezteti a bejelentőket.
Az, hogy a gyülekezési törvény még mindig nem teszi lehetővé azoknak a rendezvényeknek a megtiltását, amelyekről előre lehet tudni, hogy nem a békés gyülekezési jog gyakorlását fogják megvalósítani, a magyar politika és jogalkotás szégyene. A jogszabályok hiányosságainak korrigálására ugyanakkor jogalkalmazó szervnek, mint amilyen a rendőrség és a bíróság is, nincs hatásköre.
