Ma Magyarországon 32 ezer olyan adós van, aki 90 napnál hosszabb ideje nem törleszti a hitelét, és 2008. szeptembere, a gazdasági válság kezdete óta, 3 ezer esetben történ végrehajtás “bedőlt” lakáshitelek miatt.
Szollár Domokos kormányszóvívő kiemelte: a kormány megoldásokat igyekszik találni a hitelesek megvédésére, ezért fogadtatta el a parlamenttel a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került lakáshitellel rendelkezők védelméről szóló törvényt. A jogszabály szerint a gazdasági válság miatt munkanélkülivé vált vagy fizetési nehézségekkel küzdő, de munkával rendelkezők átmeneti kölcsönért folyamodhatnak hitelintézetüknél; a kétéves lefutású áthidaló kölcsön meghatározott részére az állam garanciát vállal.
A szóvivő idézte a törvény másik rendelkezését, amellyel az önkormányzatok elővásárlási jogot kaptak, hogy a területükön kényszerárverésre kerülő ingatlanokat megvásárolják és azokat korábbi tulajdonosaiknak bérbe adják. Szollár Domokos hangsúlyozta: a törvénymódosítás értelmében lehetőség nyílik arra, hogy azok is eladhassák lakásaikat az illetékes önkormányzatnak, akik ellen még nem indult végrehajtási eljárás; így azok is otthonaikban maradhatnak, akik a korábbi rendelkezések értelmében elhagyni kényszerülnének azt.
A forint erősödése 1,7 millió devizahitellel rendelkezőnek hozott “enyhülést” – hívta fel a figyelmet. Nem lenne szerencsés, ha a kormány központilag lépne fel a kényszerértékesítéseknél, ennek rossz üzenete lenne – mondta még, hozzátéve: a kabinet eddigi intézkedései ezek megelőzését szolgálják.
Szili Katalin, ősszel leköszönő házelnök, hétfőn hozta nyilvánosságra javaslatát, miszerint az MSZP-frakció a devizahitelesek védelmében szükséges intézkedések érdekében kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását. A szocialista politikus azt is szorgalmazta, hogy tegyenek lépéseket az otthonok árverezésének törvényben biztosított kilencvennapos felfüggesztése érdekében; hozzanak létre vizsgálóbizottságot, hogy a testület jelentése alapján a szükséges törvénymódosításokra is sor kerülhessen; a kormány haladéktalanul készítse el a moratóriumra vonatkozó törvény tervezetét.
A házelnök a GKI adataira hivatkozva levelében azt írta, hogy a kialakult helyzet mintegy félmillió ember – köztük háromszázezer gyerek – életkörülményét közvetlenül veszélyezteti. Magyarországon mintegy 1,4 millió jelzáloghitel-szerződés van, 750 ezer devizaalapú közülük. Ezek 40 százaléka, továbbá a teljes hitelállományból 716 ezer szerződés havi törlesztése több mint 90 napos hátralékban van. Szili Katalin arról írt, hogy az év első hat hónapjában nagyjából hatezer kilakoltatás történt, de júliusban a folyamat olyannyira felgyorsult, hogy a kilakoltatások az első félévi szint duplájára nőttek, e tendencia alapján pedig az év hátralevő részében további 60-75 ezer kilakoltatásra lehet számítani.
Az MSZP-frakció kedden azt javasolta, hogy Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának nyilvános ülésén értékeljék a lakáshitelesek megsegítésére eddig alkotott törvények és kormányintézkedések hatását. Ezzel egy időben vizsgálják, hogyan lehetne bizonyos esetekben a kilakoltatások lehetőségét átmenetileg felfüggeszteni.
Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy már 700 ezer olyan hitelfelvevő van, akinek 90 napon túli a tartozása, és az év végére 70-80 ezer család veszítheti el a lakását, ha a kormány nem hoz végre érdemi intézkedéseket. Már félmillió ember van veszélyeztetett helyzetben, akiket a kilakoltatás réme fenyeget. Szerinte a kormány az elmúlt hónapokban “jól hangzó ígéretekkel” próbálta megnyugtatni a lakásukat féltő embereket, valójában azonban a szocialisták nem állnak ki mellettük és nem akarnak érdemben foglalkozni a katasztrofális helyzettel.
