Beadványában a panaszos kifogásolta, hogy a szabálysértési eljárásban pénzbírságot szabtak ki rá, később, fél évre rá elrendelték a gépkocsija kivonását a forgalomból. Mivel a szabálysértési ügyben bírósági döntés született, az ombudsmani vizsgálat kizárólag a közlekedési igazgatóságok eljárására, valamint az azt megalapozó jogi szabályozásra terjedt ki.
Szabó Máté ombudsman megkereste az ügyben az igazságügyi és rendészeti minisztert, aki megerősítette, hogy a hatóságok valóban csak azt vizsgálhatták, hogy az értesítés alapján fennállnak-e a gépjármű forgalomból való kivonásának jogszabályi feltételei (jogosulttól származik-e az értesítés, jogerős-e az elmarasztaló határozat). A miniszter válaszában elismerte, hogy a szabályozás korábban “kettős szankcionálást” tett lehetővé. Szerinte azonban a rendelet 2009. április 1-i módosításával a törvényi szabály önmagában, külön jogszabályi rendelkezés hiányában a továbbiakban már nem alkalmazható. A törvényi szabályozás hatályon kívül helyezésével kapcsolatban a miniszter azt írta, hogy az csak a közeljövőben várható.
A jelentésben a biztos hangsúlyozza, hogy a jármű forgalomból való kivonása jelen esetben a szabálysértés megállapításához kapcsolt járulékos igazgatási szankció, amely egyértelműen az üzemben tartó további megbüntetésére irányul. A biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a gépjármű hat hónapos kivonása – kapcsolt szankcióként – lényegesen súlyosabb, mint a szabálysértési pénzbírság maximális összege.
A jelentés megállapítja, hogy a kettős eljárás és szankcionálás alkotmányos tilalmába ütközik, így a jogbiztonság és az alkotmányos büntetőjog követelményét sérti az, hogy az eljárás idején hatályos jogszabályok alapján a panaszossal, mint üzembentartóval szemben egy jogsértés, az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatt egymást követően, két külön eljárás indult, amelyekben két különböző szankció kiszabására került sor.
A biztos megállapítása szerint emellett a rendeleti szabályozás, valamint az “egységes jogértelmezés” formalizálta és kiüresítette a közigazgatási eljárási törvény garanciális szabályait is: a hatóságoknak arra sem volt lehetőségük, hogy az arányosság és méltányosság elvét alkalmazva legalább a szankció mértékének (hosszának) meghatározásakor értékeljék az ügyfél különös méltánylást igénylő személyes körülményeit.
Az ombudsman a miniszteri tájékoztatásra is reagálva kiemelte, hogy az állampolgárok, valamint az eljáró hatóságok számára egyaránt jelentős bizonytalanságot okoz, a jogbiztonság követelményével nem összeegyeztethető a jelenleg fennálló “féloldalas” jogi helyzet, hogy nem történt meg a törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezése. Szabó Máté figyelmeztetett arra, hogy egy hatályos jogszabályi rendelkezés még annak alkalmazhatatlansága esetén sem tehető félre: az eljáró szervnek legfeljebb arra van lehetősége, hogy az adott eljárást felfüggessze és az Alkotmánybíróság eljárását indítványozza. A biztos ezért felkérte az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy mielőbb kezdeményezze a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény kifogásolt rendelkezésének hatályon kívül helyezését.
