Az ügyfelek tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogát sérti az az önkényes kincstári jogértelmezési gyakorlat, amely az állami lakástámogatás átjegyzése során csak részben, válogatásszerűen alkalmazza a közigazgatási eljárás garanciáit, és nem a törvénynek megfelelően biztosítja a jogorvoslati lehetőséget.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vizsgálata azt is feltárta, hogy e kincstári eljárások 2008 elején tapasztalt tömeges elhúzódásához a szervezetrendszer átalakításával összefüggő jogi anomáliák és mulasztások sora vezetett.
Az állami lakástámogatásokat szabályozó kormányrendelet szerint a tulajdonosoknak egy speciális hatósági eljárás során lehetőségük nyílik a visszafizetés felfüggesztésére, valamint arra, hogy egy másik lakáscélú ingatlanra is átjegyeztessék az állami jelzálogjogot, illetve az elidegenítési és terhelési tilalmat. 2007. december 31-éig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), megszűnése után pedig a Magyar Államkincstár (MÁK) illetékes regionális szerve adta ki az ezt lehetővé tévő nyilatkozatot.
2008-ban sok állampolgár panaszolta Szabó Máté ombudsmannak, hogy az állami jelzálogjog átjegyzésével kapcsolatos eljárás elhúzódott, aminek következtében jelentős anyagi kár érte őket. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa átfogó vizsgálatban tárta fel az okokat, a megszüntetett Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Magyar Államkincstár közötti feladatátadás anomáliáit.
A panaszok alapján a visszásság gyanúja a MÁK Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának eljárásával összefüggésben merült fel: a kérelmekről több, esetenként akár 3-4 hónap elteltével született döntés. A biztos munkatársai helyszíni ellenőrzést tartottak az igazgatóságnál, az országos gyakorlattal kapcsolatban pedig Szabó Máté ombudsman megkereste a kincstári szervek vezetőit és a pénzügyminisztert.
Az országgyűlési biztos a panaszok mielőbbi orvoslására már 2008 őszén rögzítette, hogy az eljárásban a közigazgatási eljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően, az előírt ügyintézési határidőt megtartva kell eljárni. A biztos mostani, átfogó jelentésében is megerősítette, hogy alapjogsértő, az ügyfelek tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogának sérelmét okozza a kincstári szervek eljárása, amely a közigazgatási eljárási garanciákat nem összességükben, hanem csak válogatásszerűen alkalmazza, illetve nem a törvénynek megfelelően biztosítja a jogorvoslati lehetőséget.
A vizsgálat során egyértelművé vált az is, hogy a sokszoros határidő-túllépések, az eljárások elhúzódása nem elsősorban a kincstári szervek hibáival, mulasztásaival hozható összefüggésbe: a visszás jogi helyzet fő kiváltó oka a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszüntetésére és az állami lakástámogatási feladatok átadás-átvételére vezethető vissza. 2007 novemberében, két hónappal a megszűnés előtt a fővárosban és a közép-magyarországi régióban leállították az ügyfélforgalmat. Így jelentős számú iktatás nélküli ügy halmozódott fel, amit csak 2008-as második felére, nagy erőfeszítések árán sikerült feldolgozni.
Megállapítható volt az is, hogy a feladatátadás megbeszélésein a KVI az állami lakástámogatásokkal kapcsolatos gyakorlatáról – így például a ténylegesen foglalkoztatottak számáról – is tévesen tájékoztatta a kincstárt. Tömeges és esetenként több hónapos időveszteség következtében, a kincstár és a pénzügyminisztérium a konzekvenciák levonása helyett átértelmezte a szabályozást, kiüresítette a garanciális szabályokat, tagadta az eljárási határidők létét. A biztos álláspontja szerint az ilyen állami magatartás nem összeegyeztethető a demokratikus jogállamiság követelményeivel.
Az állampolgári jogok biztosa vizsgálta azt is, hogy a visszás jogi helyzet kialakulásában a terheli-e jogi felelősség pénzügyi tárcát. Az ombudsman megállapította, hogy a miniszter alapvetően teljesítette ugyan az általánosan megfogalmazott törvényi kötelezettségét, de nem volt elég ez a zökkenőmentes feladatellátás biztosításához.
A vizsgálat ideje alatt az Országgyűlés törvényt fogadott el a költségvetési szervek alapításának, megszüntetésnek és átalakításának részletes szabályairól. A törvény szerint az alapító szerv – jelen esetben a miniszter – külön biztost rendelhet ki, akinek feladata, hogy segítse és felügyelje a költségvetési szerv átalakítását, illetve megszüntetését. Az ombudsman azt javasolta a Kormánynak, hogy rendeletmódosítással tegye kötelezővé a biztos kinevezését, ha olyan szervezetet alakítanak át, szüntetnek meg, amelynek tevékenysége, hatósági feladata vagy az általa végzett közszolgáltatás érinti az állampolgárok széles körét, befolyásolja alapjogainak gyakorlását.
Szabó Máté felkérte a pénzügyminisztert, hogy a jövőben biztosítsa a zökkenőmentes és folyamatos feladatellátást valamennyi ilyen szervezet átalakítása, megszüntetése során és az irányítása alatt álló szerveknél fordítson komolyabb figyelmet az átalakításokkal összefüggő tájékoztatási kötelezettség, az egyértelmű, naprakész, folyamatosan hozzáférhető információadás biztosítására.
