Amit a hatósági eljárásért fizetendő eljárási illetékről tudni érdemes – A közigazgatási szerv eljárása főszabály szerint illetékköteles, azaz az eljárás „árát” az ügyfél, kérelmező fizeti meg. Az illeték eljárási költségnek minősül, amit az ügyfél (a munkaügyi eljárásokban tipikusan munkáltató) visel. – Az Országos Munkvédelmi és Munkaügyi Felügyelőség összefoglalója
Az illetékfizetési kötelezettséget az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) írja elő és egyúttal meghatározza az illetékmentesség eseteit is.
Tárgyi és személyi illetékmentesség
A munkaügyi hatósági területen tárgyi illetékmentes a közérdekű bejelentés és panasz elbírálására irányuló eljárás, valamint az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértésével kapcsolatban indított eljárás, illetve a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás [Itv. 33. § (2) bek.]. A tárgy szerinti illetékmentesség azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben azok fontossága, illetve az ügyfelek jogérvényesítése érdekében fizetési kötelezettség nélkül igénybe vehető a hatóság „szolgáltatása”.
A tárgy szerint illetékmentesnek minősített eljáráson kívül személyes illetékmentesség is létezik (a személyes illetékmentesség az eljárást kezdeményező szervezetet, személyt speciális helyzetére tekintettel illeti meg). Személyes illetékmentességben részesülnek:
1. a helyi önkormányzatok, a költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit szervezet, az egyház, az alapítvány, a vízgazdálkodási társulat, az egészségbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási szerv.
2. Nem kötelezhető illeték megfizetésére az, akit az államigazgatási hatóság külön jogszabály alapján költségmentességben részesít.
a) A költségvetési szervet, a társadalmi szervezetet, egyházat, az alapítványt, a vízgazdálkodási társulatot, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az illetékmentességnek a meglétéről a szervezet (alapítvány), államigazgatási eljárás esetén az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet (alapítvány) – az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában – társasági adó fizetésére, illetve eredménye után költségvetési befizetésre nem volt kötelezett.
Ha az eljárási illeték esetén az eljárás megindítására június 1-jét megelőzően kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy az illetékkötelezettség keletkezése évének július 1. napjáig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse.
A fenti szervezeteket tehát automatikusan illetékmentesség nem illeti meg, csak az eljárás megindításakor kifejezetten erről szóló, előző évi társasági adófizetésről történő nyilatkozatuk birtokában.
b) A hatóság annak a természetes személynek (magánszemély) a kérelmére, aki kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget (1. eljárási illeték, 2. igazgatási szolgáltatási díj, 3. egyéb igazolt eljárási költség), vagy annak egy részét nem képes viselni teljes, vagy részleges költségmentességet engedélyezhet. A magánszemélynek tehát kérelemmel kell élnie a hatóság felé és igazolnia kell, hogy valóban indokolt a mentesség. A hatóság döntéséről tájékoztatja a kérelmezőt. A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A kérelem legkésőbb a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg terjeszthető elő. A hatóság a személyes költségmentesség feltételeinek fennállását a későbbiekben is felülvizsgálhatja, így ennek során felhívhatja az ügyfelet bizonyítékai ismételt benyújtására. Ha az ügyfél nem nyilatkozik, vagy bizonyítékait nem, vagy hiányosan csatolja a költésmentességről szóló végzését a hatóság módosíthatja, vagy visszavonhatja.
A személyes illetékmentesség az eljárás teljes terjedelmére kiterjed, azaz a fellebbezés, a részletfizetés, a hatósági bizonyítvány kiadása stb. iránti kérelmek is teljes illetékmentességet élveznek.
Illeték alapja
Az értékhez igazodó államigazgatási eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindítása időpontjában fennálló értéke.
Illeték mértéke
Az első fokú államigazgatási eljárásért a kérelmezőnek 2 200 Ft általános tételű eljárási illetéket kell lerónia [Itv. 29. § (1) bek.].
Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke, ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400 Ft, de minimum 5 000 Ft, legfeljebb pedig 500 000 Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg (például a munkáltatót a hatóság munkaügyi bírsággal nem sújtotta, csak valamely szabálytalanság megszüntetésére kötelezte), a fellebbezés illetéke 5 000 Ft [Itv. 29. § (2) bek.]. A végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak az eljárást lezáró határozat elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. A döntésekkel szembeni fellebbezés esetén az illeték mértéke mindig az egész bírságösszeghez igazodik, ilyenkor ugyanis a másodfokú hatóságnak a döntés egészét kell áttekinteni a jogszerűség és megalapozottság szempontjából, függetlenül attól, hogy a kötelezett esetleg csak egy részt vitat.
A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.
A szabálysértési eljárás illetékmentes, kivéve a részletfizetési kedvezmény, halasztás engedélyezésére irányuló eljárást.
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke 16 500 Ft. A közigazgatási nemperes eljárások illetéke 7 000.-Ft.
A közigazgatási eljárásban az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlása során kérheti az ellenőrzés során készült jegyzőkönyvek másolatát a következő fizetési kötelezettség mellett. A közigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 Ft, idegen nyelvű másolat esetében 300 Ft. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 Ft (Itv. Melléklet IV. pont). Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges.
Jogorvoslati eljárás illetékének a visszatérítése
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása kapcsán 2009. október 1-től a törvény új elemként bevezetésre kerül a hatóság illeték- és díjvisszafizetési kötelezettségét az ügyintézési határidő elmulasztásának esetére. A visszatérítés mértéke alapvetően az eljárás lefolytatásáért fizetett illeték vagy díj mértékéhez igazodik, azonban a hatóság a személyes és tárgyi illetékmentes eljárásokban is köteles visszatérítést alkalmazni. Amellett, hogy ezen új jogintézmény bevezetése várhatóan további garanciát nyújt az ügyintézési határidő betartására, egyúttal növeli az ügyfelek elégedettségét és az eljárások átláthatóságát.
Jelenleg is hatályos az a rendelkezés, hogy a fellebbezési eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási döntés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
Államigazgatási eljárási illeték megfizetése
Az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni.
A 2009. január 1-től hatályos rendelkezés szerint a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetéket készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is meg lehet fizetni.
Hiánypótlás
Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság postai úton előterjesztett beadvány esetén postai úton, elektronikus úton kezdeményezett eljárások esetén elektronikus úton is figyelmezteti az ügyfelet az illeték megfizetésére azzal, hogy ha
a) az elmulasztott illetéket illetékbélyegben kellett leróni, akkor illetékbélyegben, postai úton történő felhívás esetén válasz-levelezőlapon,
b) egyéb fizetési mód esetén átutalással vagy készpénzzel
8 napon belül nem fizeti meg, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A fizetési határidőt a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől kell számítani. Ha a felhívásra postai úton kerül sor, akkor az illetéken felül a felhívás postaköltségét – e címen 200 forintot – a válasz-levelezőlapon illetékbélyegben, egyéb esetben pénzzel kell megfizetni.
Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közös szabályok
Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az eljáró hatóság értékteleníti felülbélyegezéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték. Amennyiben az illetékköteles iraton az állami adóhatóság igazolja az illetékkiszabásra történő benyújtás tényét, az eljáró hatóság az illetéket megfizetettnek tekinti.
Az illetékbélyeg értéktelenítése
Az iratra ragasztott illetékbélyeg akkor értékteleníthető, ha a bélyeg állapota kifogástalan. Ha nem kifogástalan a bélyeg állapota, felülbélyegzést mellőzve, a megfelelő fizetésre vonatkozó felhívás eredménytelensége után, leletet kell készíteni, amelyet a leletkészítés okának feltüntetésével az állami adóhatóságnak kell megküldeni.
Figyelem: amennyiben az iratra felragasztott illetékbélyeg olyan mértékben csonka, hogy ez korábbi felhasználás lehetőségét nem zárja ki, úgy kell tekinteni, mintha azon nem fizettek volna illetéket. Az ilyen bélyeg értékét sem beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet.
