Finszter Géza kriminológus szerint a romák elleni támadások elkövetői “világnézeti bűnözők”: nem riadnak vissza az emberöléstől sem annak érdekében, hogy bomlasszák azt a társadalmat, amelynek értékrendjét elutasítják. Münnich Iván pszichológus azonban úgy látja, hogy a tettesek motívumait illetően csak találgatni lehet.
Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) két munkatársát a romák ellen elkövetett bűncselekmények tetteseinek lehetséges indítékairól kérdezte az MTI.
Finszter Géza rámutatott arra, hogy az elmúlt másfél évben romák ellen elkövetett bűncselekmények egy része – legalább öt-hat ügy – magán hordozza a sorozatgyilkosságok ismérveit. Annyiban viszont ez a sorozat eltér a világ kriminalisztikai irodalmából ismertektől, hogy azok rendszerint valamilyen lelki aberrációra vezethetők vissza, ebben az esetben azonban “erkölcsi aberrációról” van szó – mondta a szakember.
A kriminológus kiemelte, hogy az ilyen agresszív cselekményeket a leginkább rendezetlen személyiségű emberek hajtják végre, akik rendszerint valamilyen súlyos lelki defektussal élnek, a jelenlegi helyzet azonban különleges, mert ez inkább “világnézeti bűnözés”.
Úgy fogalmazott: az elkövetők a belátási és akarati képesség birtokában vannak, tehát elmeorvosi szempontból beszámítható, normális emberek, ám a tettekben olyan rasszista “értékrend” jelenik meg, amely szerint vannak népcsoportok, amelyek kiirtásra érettek. Az áldozatokat nem is veszik emberszámba – tette hozzá.
Finszter Géza szerint a “világnézeti bűnözés” mögött nem személyes érdek vagy érzelmi ok áll, hanem egy értékrend, amelyet az elkövető szembeállít az elfogadott renddel, és minden elkövet azért, hogy ez érvényesüljön. “Ezért számára nem gond, hogy embert kell ölni, mert az emberölés az ő értékeihez képest egy elhanyagolható epizód” – mondta.
A szakember úgy látja: amíg ezek az elkövetők elszigetelten vannak jelen – még ha ilyen szörnyű formában is – “addig még nincs baj”, csak akkor lenne, ha az egész társadalom elkezdene így működni. Mint mondta, ez nem szokatlan jelenség, voltak államok, amelyek erre rendezkedtek be. “Az egész XX. század predesztinál arra, hogy emberek erkölcsi értelemben megőrüljenek”, és most ezzel szembesültünk – mondta. Hozzátette: bizonyos szerencsétlen történelmi körülmények között – ha komoly társadalmi, politikai válság tör a társadalomra, és annak az erkölcsöt valló része nem áll a sarkára – ez még tömegesen is előfordulhat. Az SS-hez, a Gestapóhoz, az ávóhoz tömegesen jelentkeztek – jegyezte meg.
Finszter Géza szerint az elkövetők azért olyan sikeresek, mert a hagyományos bűnözéstől annyira eltérnek, hogy nincsenek “fogódzók” a rendőrök számára. Nagyon nehezen lehet a nyomukra bukkanni, mert nagyon gondosan konspirálnak és választják ki a célpontokat, és könnyen menekülnek. Ez azt mutatja, hogy nem abba a kategóriába tartoznak, akik “mártíromságot akarnak vállalni”, hanem ellenkezőleg: abban bíznak, hogy titokban marad a személyük, és így bomlaszthatják azt a társadalmat, amelynek az értékrendjét elutasítják.
Münnich Iván, az OKRI főmunkatársa szerint az eseménysorozat jelen pillanatban rendőrségi kérdés, és csak találgatni lehet a hátteréről. Az, hogy több esemény egy irányba mutat, nem jelenti azt, hogy ugyanazok követték el, ugyanabból a motivációból. Ezt bizonyítania kell – mondta.
Szerinte az biztos, hogy a legutóbbi, kislétai gyilkosság nem spontán cselekmény, hanem megtervezték, hogy mikor, hol, ki lesz a célpont. Nyilvánvaló, hogy nem egy alacsony IQ-jú ember vagy embercsoport követte ezt el – közölte, megjegyezve: “még az is beleférhet, hogy van egy ideológiájuk, egy elképzelésük, az is belefér, hogy megbízásból tették”.
Az elkövetők céljairól, motivációiról a pszichológus azt mondta: a tettesek félre is vezethetik a hatóságokat. Például olyan félrevezető nyomokat hagynak, amelyekkel “megpróbálják megúszni a helyzetet, ami egy logikus elképzelés vagy vágy a részükről, mert idáig is meg lehetett úszni”.
Münnich Iván szerint “azt olyan egyértelműen nem nagyon lehet kimondani, hogy rasszista indíttatásúak voltak ezek a bűncselekmények, de persze nem zárható ki”. Mint mondta, a rasszista kifejezés azért kerül mindig szóba, mert romák az áldozatok és “a romákra csak rasszista szempontból lehet támadni”.
“Sok más szempontból is lehetséges adott esetben. Sőt még az is lehetséges, hogy roma támadott romát” – tette hozzá a pszichológus. Mint mondta, a romák sem alkotnak egységes kultúrkört, nem biztos, hogy kedvelik egymást, és “ők sem mentesek emberi indulatoktól, lehetnek féltékenyek, lehetnek bosszúállóak, mindenek lehetnek, mint minden ember”. Tehát nem érdemes egyértelműen kimondani hogy ez rasszista cselekmény, várni kell, hogy ezt bizonyítsa a nyomozó hatóság – hangsúlyozta Münnich Iván.
Az országos rendőrfőkapitány szerdai bejelentésére, amely szerint az elsődleges fegyverszakértői vélemény alapján a Kislétán használt egyik lövedék olyan puskából származik, amelyet másik két helyszínen is használtak, Münnich Iván úgy reagált: “kaptunk egy új hírt, amely talán közelebb viszi a nyomozást a helyzet megoldásához”.
A tavaly július óta tartó, romák elleni bűncselekmény-sorozatnak eddig ötvenöt sértettje van, közülük hatan meghaltak. A legutóbb, hétfőre virradóra Kislétán egy 45 éves roma nőt lőttek agyon, 13 éves gyermekét pedig életveszélyesen megsebesítették.
