A 2009. augusztus 31-től szeptember 4-ig tartó munkahéten többek között vámkedvezmények, versenyjog, internetes szerencsejáték, állampolgárság, más tagállamban gyakorlatot szerzett gyógyszerészek hátrányos megkülönböztetése kérdéskörökkel kapcsolatos ügyek is terítékre kerülnek az Európai Bíróság munkarendjében.
Az augusztus 31-től szeptember 4-ig tartó munkahét
Bíróság
2009. szeptember 3., csütörtök
C-386/08 Brita – Tárgyalás
[EU-izraeli társulási megállapodás – Vámkedvezmények – Ciszjordániában előállított és izraeli származási igazolással ellátott áruk]
Talán az utóbbi évek egyik legérdekesebb ügyét tárgyalja az Európai Bíróság szeptember 3-án, ugyanis a közösségi jog szerteágazóságának köszönhetően ezúttal egy az izraeli-palesztin kapcsolatokból származó sajátos, de valószínűleg korántsem egyedi jogvita került a luxembourgi bírák elé.
A történet a következő: az EU és Izrael között létezik egy társulási megállapodás, másrészt az Unió a Palesztin Felszabadítási Szervezettel is ideiglenes társulási megállapodást kötött. Az említett megállapodások alapján az izraeli hatóságok által származási igazolással ellátott és „Izrael területén” előállított áruk, valamint a palesztin hatóságok által kiállított hasonló igazolással ellátott és Ciszjordániában vagy a Gázai-övezetben előállított áruk az EU területén kedvezményes vámelbánásban részesülnek.
Egy Ciszjordániában található és 1967 óta izraeli megszállás alatt lévő településen szénsavas vizet előállító eszközöket, hozzávalókat és ital-sűrítményeket termelő izraeli cég a termékeit Németországba kívánta exportálni az EU-izraeli társulási megállapodás alapján járó vámkedvezmények igénybevételével. A termékek izraeli származásáról az izraeli hatóságok származási igazolást állítottak ki. A német vámhatóság azonban úgy ítélte meg, hogy az „Izrael területe” kifejezés a hatnapos háború kezdete előtti, 1967-es határokra vonatkozik, tehát a megszállt területeken előállított áruk akkor sem tartoznak az EU-izraeli társulási megállapodás hatálya alá, ha azok izraeli származásáról az izraeli hatóságok igazolást állítanak ki. A Ciszjordániában előállított áruk ugyanis csak az EU-palesztin ideiglenes társulási megállapodás alapján részesülhetnének vámkedvezményben.
A jogvitát tárgyaló német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy megtagadható-e ilyen esetekben az izraeli importőröktől a vámkedvezmény igénybevétele annak ellenére, hogy termékük izraeli származásáról az izraeli hatóságok által kiállított igazolással rendelkeznek.
Elsőfokú Bíróság
2009. szeptember 3., csütörtök
T-149/07 ThyssenKrupp Elevator kontra Bizottság – Tárgyalás
[Kartell – Liftek és mozgólépcsők piaca – 992 millió eurós megabírság]
A Bizottság hozzá beérkezett bejelentések után 2004 elején vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a liftek és mozgólépcsők nyugat-európai piacán valódi verseny folyik-e. A vizsgálat eredményeképpen a brüsszeli szerv egy óriáskartell létezésére bukkant az említett termékek beépítésének és karbantartásának belgiumi, hollandiai, luxembourgi és német piacán, amelyben a KONE, az Otis, a Schindler és a ThyssenKrupp cégek vettek részt. E vállalkozások felosztották egymás között a piacot és összehangolták termékeik és szolgáltatásaik árazását. 2007. február 21-én meghozott határozatában a Bizottság a kartell tényének megállapítása és a versenykorlátozó magatartás folytatásától való eltiltás mellett hatalmas, összesen mintegy 992 millió euró összegű versenybírságot szabott ki a négy cégre (ThyssenKrupp: 480 millió, Otis: 225 millió, Schindler: 144 millió és KONE: 142 millió euró). A cégek mindegyike keresetet indított a Bizottság ellen az Elsőfokú Bíróság előtt, az uniós szerv határozatának megsemmisítését és/vagy a kiszabott bírság összegének csökkentését kérve.
Mivel a Bizottság a Thyssenkruppot, mint cégcsoportot és annak az érintett nemzeti piacokon tevékenykedő leányvállalatait is elmarasztalta, ezért e leányvállalatok egyenként is megtámadták a Bizottság határozatát. Emiatt a jelen ügyben tartandó tárgyalás egy több héten át tartó tárgyalássorozatnak az első felvonása.
A szeptember 7-től szeptember 11-ig tartó munkahét
Bíróság
2009. szeptember 8., kedd
C-42/07 Liga Portuguesa de Futebol Profissional és Baw International – Ítélethirdetés
[Szerencsejáték-monopóliumok – Internetes szerencsejátékok – Más tagállamban engedéllyel működő szolgáltatók – Közösségi alapszabadságok]
A portugál labdarúgóliga szervezi a portugál labdarúgó-bajnokságot, illetve rendelkezik az e bajnoksághoz kapcsolódó kereskedelmi jogokkal. A labdarúgóliga a 2005/2006-os idénnyel kezdődőleg, négy szezonra kiterjedő szponzori szerződést kötött a gibraltári székhelyű, internetes fogadásokat szervező, Baw céggel. A szponzori szerződés értelmében a Baw reklámhirdetéseket helyezhet el a portugál első osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő csapatok mezein, azok stadionjaiban, illetve maga a portugál labdarúgó-bajnokság is felvette a cég internetes oldalának a nevét. A Baw internetes oldalán keresztül fogadásokat lehet kötni a portugál és egyéb labdarúgó-bajnokságok mérkőzéseinek végeredményeire, valamint lehetőség van lottójátékban való részvételre is. Mivel Portugáliában az internetes fogadások és lottók állami monopólium hatálya alatt állnak, ezért az illetékes portugál hatóság összesen mintegy 150 000 euró összegű bírságot szabott ki a portugál labdarúgóligára és a Baw-ra internetes szerencsejátékok reklámozása, szervezése és üzemeltetése miatt. Ez utóbbiak azt állítják, hogy e bírság kiszabása a közösségi jog alapján nem megengedhető, mivel a Baw az Unió egy másik tagállamában (a jogilag az Egyesült Királysághoz tartozó Gibraltárban) letelepedett olyan szolgáltató, amely ott legálisan nyújt internetes szerencsejáték-szolgáltatásokat, és bírósági úton megtámadták a bírságot kiszabó közigazgatási határozatot. Az ügyben eljáró portugál bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tőke szabad mozgása elveivel összeegyeztethető-e az internetes szerencsejáték-szolgáltatásokra vonatkozó portugál állami monopólium.
Bot főtanácsnok 2008. október 14-én megtett indítványában úgy vélte, hogy az Interneten keresztül történő fogadások tekintetében állami monopóliumot biztosító portugál szabályozás bizonyos feltételek teljesülése mellett összeegyeztethető lehet a közösségi joggal. A főtanácsnok azonban megállapította, hogy a portugál szabályozás tervezetét közölni kellett volna a Bizottsággal. Ennek hiányában úgy véli, hogy a szabályozás nem alkalmazható a Bawra és a Ligára.
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2008. október 14.
C-411/06 Bizottság kontra Parlament és Tanács – Ítélethirdetés
[Hulladékszállításról szóló rendelet – Jogalap megválasztása – Megsemmisítés iránti kérelem]
A Bizottság a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet megsemmisítését kéri az Európai Bíróságtól, mivel azt álláspontja szerint a két közösségi jogalkotó szerv nem a megfelelő jogalappal fogadta el. A Bizottság úgy véli, hogy nem elegendő az EK-Szerződés környezetre vonatkozó rendelkezéseire jogalapként hivatkozni, hanem szükség lett volna a közös kereskedelempolitika vonatkozó szabályainak jogalapként történő megjelölésére is.
Poiares Maduro főtanácsnok 2009. március 26-án megtett indítványában a Bizottság kérelmének elutasítását javasolta az Európai Bíróságnak.
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. március 26.
2009. szeptember 9., szerda
C-135/08 Rottmann – Főtanácsnoki indítvány
[Uniós polgárság – Más tagállamban történő honosítás – Hatóságok megtévesztése – Az eredeti és az új állampolgárság együttes elvesztése]
Egy nagyon izgalmas ügy Németországból, és bár még csak a főtanácsnoki indítvány kihirdetése következik, érdemes rá odafigyelni. J. Rottmann osztrák állampolgár ellen 1995-ben a grazi rendőrség nyomozást indított súlyos, üzletszerűen elkövetett csalás gyanúja miatt. A gyanúsított, aki ellen 1997-ben az osztrák hatóságok elfogatóparancsot adtak ki, ezt követően elhagyta Ausztriát és Münchenben létesített lakóhelyet, ahol 1998 februárjában német állampolgárként történő honosítás iránti kérelmet nyújtott be. Az állampolgársági eljárás során, az erre vonatkozó kifejezett kérdések ellenére, nem tett említést az ellene Ausztriában folyó nyomozásról. A honosításra 1999-ben sor került, de hamarosan a német hatóságok tudomást szereztek az elfogatóparancs meglétéről, és visszavonták a honosítást, mivel azt a honosított csalárd módon szerezte meg.
A probléma abból adódik, hogy az osztrák jog szerint J. Rottmann a németországi honosítással egyidejűleg elvesztette az osztrák állampolgárságát is. Az érintett ezért a német bíróságok előtt megtámadta a honosítás visszavonásáról szóló határozatot, arra hivatkozva, hogy a német állampolgárság elvesztésével együtt elveszítette az uniós polgárságát és az ezzel összefüggő jogokat és szabadságokat is. Az eljáró német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy köteles-e Németország a közösségi jog alapján az állampolgárság visszavonásától teljesen vagy átmenetileg eltekinteni, illetve, hogy köteles-e Ausztria a nemzeti jogát oly módon értelmezni, alkalmazni vagy módosítani, hogy az osztrák állampolgárság elvesztésének jogkövetkezménye ilyen esetekben ne álljon be.
2009. szeptember 10., csütörtök
C-570/07 Blanco Pérez és Chao Gómez & C-571/07 Blanco Pérez és Chao Gómez egyesített ügyek – Főtanácsnoki indítvány
[Gyógyszertárak üzemeltetési jogának odaítélése – Más tagállamban gyakorlatot szerzett gyógyszerészek hátrányos megkülönböztetése – Letelepedés szabadsága]
A gyógyszertárakban való tulajdonszerzés szabályozását érintő májusi ítéletét követően ismét a gyógyszertárak üzemeltetésének kérdése került az Európai Bíróság elé. A helyszín ezúttal Spanyolország Asztúria nevű tartománya, ahol a helyi szabályozás az üzemeltetési engedélyek kiadása során előnyben részesíti azokat a gyógyszerészeket, akik a tartományban szereztek szakmai gyakorlatot. Az e szabályozást kifogásoló gyógyszerészek indítottak kereseteket a spanyol bíróságok előtt, akik azt kérdezik az Európai Bíróságtól, hogy a más spanyol tartományokból és más EU-tagállamokból érkező gyógyszerészek asztúriai patikaüzemeltetési lehetőségét korlátozó rendelkezések összhangban vannak-e a közösségi joggal.
Elsőfokú Bíróság
2009. szeptember 9., szerda
T-301/04 Clearstream kontra Bizottság – Ítélethirdetés
[Tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó elszámolások – Német piac – Erőfölénnyel való visszaélés]
Ezen ügy azok számára lehet érdekes, akiket érdekelnek a tőzsdei ügyletek mögötti elszámolási tevékenység részletei. A német piacon a Clearstream bank nyújtja a tőzsdei ügyletekhez kötődő központi klíring- és elszámolási szolgáltatásokat, továbbá ugyanő végzi az értékpapírok megőrzését is. A Bizottság álláspontja szerint a Clearstream a német piacon monopolhelyzetben van és következésképpen ott gazdasági erőfölénnyel rendelkezik. Azon egyéb bankoknak, amelyek ügyfeleiknek német tőzsdei ügyletek megkötését kínálják, szükségképpen együtt kell működniük a Clearstreammel, mint a német tőzsdei piac megkerülhetetlen szereplőjével. A Bizottság 2004-ben megállapította, hogy a Clearstream jogellenesen visszautasította bizonyos pénzügyi szolgáltatások nyújtását az egyébként szintén a tőzsdei tranzakciók elszámolásának területén tevékenykedő és sok tekintetben vele versenytárs, brüsszeli székhelyű Euroclear banktól, megnehezítve ez utóbbinak és annak ügyfeleinek a német értékpapírpiachoz való hozzáférést. Az uniós szerv határozatban tiltotta el a Clearstreamet a versenyellenes magatartás folytatásától. A Clearstream e határozatot támadta meg az Elsőfokú Bíróság előtt.
***
Az Európai Bíróságon július 13-tól (hétfő) augusztus 30-ig (vasárnap) ítélkezési szünet van. Ítélethirdetésre – kivételesen – az ítélkezési szünetben is sor kerülhet.
Ellenkező értesítés hiányában a feltüntetett eljárási cselekmények mindig 9.30 órakor kezdődnek. A sajtóközlemények valamennyi elkészült nyelvi változata elérhető az Európai Bíróság honlapján.
