Az országos rendőrfőkapitány és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter válaszából arra lehet következtetni, hogy a jövőben megelőzhető lesz több olyan visszásság, amelyekre az ombudsman a 2009. március 15-i események vizsgálata után hívta fel a figyelmet. Néhány kérdésben azonban nem közeledtek az álláspontok.
Az országos rendőrfőkapitány elfogadta az országgyűlési biztos ajánlásainak többségét. Így alappal várható, hogy a jövőben megelőzhetőek lesznek a 2009. március 15-én tapasztaltakhoz hasonló – például az előállításokkal, az előállítottakkal való bánásmóddal, az előállítottak hozzátartozóinak, valamint védőinek értesítésével kapcsolatos – visszásságok.
Szabó Máté ombudsman szerint komoly alkotmányos aggályokat vet fel az a gyakorlat, hogy egyes állami vagy önkormányzati rendezvények biztosítását az állam a rendőrség helyett őrző-védő magánvállalkozásokra bízza. A biztos szóvá tette, hogy velük kapcsolatban nem érvényesíthetők a rendőri intézkedések megítélésére vonatkozó alapelvek, garanciális elemek. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter most arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy ez a rendezvények szervezője és a szolgáltatók közötti szerződéses viszonyban megfelelően szabályozható kérdés, amelyre a jövőben fokozott figyelmet kell fordítani.
Szabó Máté a válaszokat elfogadta, az érintetteket pedig arról tájékoztatta, hogy megkülönböztetett figyelemmel fogja kísérni az intézkedések teljesülését. Továbbra is vitatott azonban az állami és önkormányzati rendezvények jogi megítélése. Az állampolgári jogok biztosa rámutatott, hogy az állam, vagy az állam képviseletében eljáró személy nem lehet a gyülekezési jog alanya. Az állam vagy az önkormányzat nevében tehát nem lehet olyan rendezvényt szervezni, amely a gyülekezési jog hatálya alá tartozna, vagyis azokon a nem is lehet elkövetni “az egyesülési, gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése” szabálysértést. Az országos rendőrfőkapitány ezzel ellentétes véleményéről tájékoztatta a biztost. A vita feloldása szempontjából mégis reményteli, hogy a kancelláriaminiszter válaszából is arra lehet következtetni: az ilyen rendezvényeket ő sem tekinti gyülekezésnek.
Változatlanul a békés gyülekezési jog sérelmét látja az ombudsman abban, ahogyan a rendőrség a törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre beléptetést, ennek során a ruházat- és csomagátvizsgálást végzi. A rendőrök jelenleg kizárólag a kordonkorlátok közé belépők ruházatát és csomagját ellenőrzik, a kordonon kívül maradókét nem. Ennek az lehet a következménye, hogy egy körülzárt helyen tartózkodó, fegyvertelen és bizonyosan ellenőrzött-átvizsgált csoporttól egy kordonkorlátnyi távolságra, tehát szinte testközelben felfegyverkezett személyek sorakozzanak fel. Ennek fényében az ombudsman nem tartja az alapjogvédelem valóban hatékony eszközének a rendőrségi átvizsgálás gyakorlatát. A helyszíntől távolabb végzett átvizsgálás nem riasztaná el a rendezvény résztvevőit, azonban alkalmas lenne arra, hogy kiszűrje, távol tartsa az eseményt belülről, vagy kívülről megzavarni szándékozókat, vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve megjelenni próbálókat. Szabó Máté a nemzetközi tapasztalatokra is utalva ezért a komplex kívánalmaknak megfelelő ilyen megoldás bevezetését sürgette.
