Mintegy százmillió forint megfizetésére kötelezte az elsőfokú munkaügyi bíróság a BKV-t, amiért rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül rúgták ki tavaly Szalai László kabinetigazgatót – tudta meg a Magyar Nemzet.
A napilap szombati számában megjelent cikk ismertetése szerint rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül küldték el Szalai Lászlót, aki munkaügyi bírósághoz fordult, amely első fokon közel százmillió forintot ítélt meg neki. A bíróság kimondta, nem álltak fenn a jogszabályi feltételei a rendkívüli felmondásnak. Ha közös megegyezéssel távozhatott volna a kabinetigazgató, akkor is körülbelül hatvanmillió forint járt volna neki a munkaszerződése alapján.
A felmondást Balogh Zsolt akkori megbízott vezérigazgató írta alá, aki a Magyar Nemzet által feltárt nagymértékű végkielégítésekről is döntött.
A lap megkeresésére Szalai László megerősítette, hogy valóban rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül küldték el tavaly a cégtől, és hogy az emiatt indult munkaügyi pert nem jogerősen megnyerte. Azonban menesztésének okairól egyelőre nem kívánt többet mondani.
A BKV-nál elismerték, hogy Balogh Zsolt döntött a rendkívüli felmondásról, mert az akkori megbízott vezérigazgató szerint a munkavállaló mulasztást követett el. Kiemelték: nagy kárt okoz a cégnek ennek a hatalmas összegnek a kifizetése, de mivel a társaság jelenlegi vezetése nem lát nagy esélyt a munkaügyi per megnyerésére, ezért várhatóan nem fellebbeznek az elsőfokú ítélet ellen. Rámutattak: ha a másodfokú bíróság is a munkavállalónak adna igazat, az addig eltelt időszak járandóságait is ki kellene fizetnie a BKV-nak.
BKV: mulasztás miatt küldték el a volt stratégiai igazgatót
Mulasztás és munkakörének ellátásához kapcsolódó hibák miatt menesztették azonnali hatállyal Szalai László volt stratégiai igazgatót a BKV-tól – mondta szombaton Székelyné Pásztor Erzsébet, a cég kommunikációs igazgatója.
A kommunikációs igazgató az üggyel kapcsolatban azt mondta: Szalai László 21 éve dolgozott a BKV-nál, legutóbbi munkaszerződését Balogh Zsolt akkori megbízott vezérigazgató írta alá, és ő is menesztette azonnali hatállyal, így nem kaphatott végkielégítést. Szalai László azonban úgy vélte: jár neki a végkielégítés, ezért a munkaügyi bíróságon támadta meg a BKV döntését.
Azt még vizsgálják a közlekedési társaság jogászai, hogy kifizessék-e az összeget vagy másodfokra vigyék az ügyet. Székelyné Pásztor Erzsébet közlése szerint ugyanis, ha másodfokon is elveszítik az ügyet, akkor a jelenleginél jóval több pénzt kell fizetniük.
A kommunikációs igazgató hangsúlyozta: Kocsis Istvánnak nem volt tudomása Szalai László menesztéséről és annak körülményeiről, mert arról a vezérigazgatói poszt átvételekor nem tájékoztatták. Az elmúlt napokban kipattant végkielégítési botrányok miatt Kocsis István úgy döntött: belső vizsgálatot indít, amely során átnézik az összes BKV-s felsővezető végkielégítését és alkalmazásának körülményeit. A papírokat először csak 2007 januárjáig tekintették volna át, de a vezérigazgató a héten időkorlát nélkülire módosította a vizsgálatot.
Legutóbb Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai igazgató és Bosnyák Gyula volt stratégiai vezérigazgató végkielégítési ügye jelent meg a sajtóban. Szalainé 100 millió forintos végkielégítést kapott a BKV-tól 2008-ban, majd tovább foglalkoztatták – a BKV korábbi közlése szerint – 1,2 millió forintos havi fizetéssel. Szalainé végül hétfőn a “körülmények miatt” önmaga távozott a cégtől. Bosnyák Gyula a Magyar Nemzet értesülései szerint 40 millió forintos végkielégítést kapott egy év munkaviszony után. Balogh Zsolt a napilap szerint azért menesztette őt, mert a Bosnyák Gyula által kidolgozott paraméterkönyvet nem sikerült elfogadtatni.
