A fekvőbeteg-ellátás törvényi szintű szabályozását javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a jogszabálynak az ÁSZ szerint meg kellene határoznia a magántőke szerepvállalását a kórházi ellátásban.
A kórházi tevékenységek kiszervezésének vizsgálatáról szóló jelentésében az ÁSZ a fekvőbeteg-ellátásról szóló törvény előkészítését és a biztosítási alapcsomag pontos, részletes kidolgozását javasolja a kormányzatnak.
“Javasoltuk a kormánynak, hogy dolgozza ki és készítse elő a fekvőbeteg-ellátás törvényi szintű szabályozását, amelyben egyértelműen meghatározza a magánszektor szerepvállalását a szektorsemlegesség figyelembevételével. Emellett javasoltuk az egészségügyi miniszternek, hogy folytassa a biztosítási alapcsomag pontos és szakmai protokollok szerinti részletes tartalmának kidolgozására irányuló munkát” – tartalmazza az összefoglaló.
A 22 kórház helyszíni ellenőrzésével 2006 és 2008 között elvégzett számvevőszéki vizsgálat célja annak értékelése volt, hogy milyen mértékű és formájú a kórházak magánszférával létesített kapcsolata a háttér- és alaptevékenységben, mi indokolta a funkciók kiszervezését, illetve a közreműködők alkalmazása hogyan befolyásolta az egészségügyi ellátás minőségét.
“A vizsgált időszakban a vállalkozások részesedése a fekvőbeteg-szakellátásokra fordított kiadások között tízszeresére emelkedett, a 2006. évi 3,4 Mrd Ft-ról 2008-ra 34,7 Mrd Ft-ra, amely a közfinanszírozott kórházi ellátások kiadásainak 8,4%-a, ugyanakkor nincs az ágazatnak a magántőke és magánvállalkozások lehetséges méretét, szerepét, szakmai területeit meghatározó stratégiája. A vizsgált 3 évben 3 kormányzati program alakította az egészségügy intézményrendszerét, amelyek mindegyike az átalakítások hatékony eszközének tekintette a piaci mechanizmusok, a magántőke fokozott alkalmazását, annak ellenére, hogy előzetesen nem gondoskodtak a kórházi kiszervezések törvényi szintű szabályozásáról” – tartalmazza az ÁSZ-jelentés.
A fekvőbeteg-ellátások Egészségbiztosítási Alapból származó GDP-arányos kiadása a 2006. évi 1,8%-ról 2008-ra 1,6%-ra csökkent, nominálisan 410,6 Mrd Ft-ról 435,3 Mrd Ft-ra emelkedett, reálértéke csökkent. A kórházi menedzsment, illetve a tulajdonos önkormányzatok a finanszírozási-működtetési nehézségekre a magántőke egyre növekvő bevonásával reagált, így bővítették egyes kórházi-háttértevékenységek kiszervezését, az orvosok közreműködői szerződéssel foglalkoztatását, illetve a teljes kórházüzem magánműködtetésbe adását.
A “működésiforma-váltást” végrehajtó, magánműködtetésbe adott és a magántőke-bevonással üzemelő kórházak vizsgálata során az ÁSZ megállapította, hogy a működtetők szerződésben vállalt kötelezettségeiket, – a működés stabilitásával, a megvalósított beruházások és az ellátás minőségének javításával összefüggésben – “csak részben” valósították meg. A működtető társaságok valós pénzügyi helyzetének, stabilitásának megítélése bonyolultabbá vált, amely növeli az üzemeltetés kockázatát. Az önkormányzatok nem kérik számon a működtetőtől az ellátás szakmai színvonalát.
A számvevőszék megállapította azt is, hogy nincs meghatározva részletesen, pontosan a fekvőbeteg- ellátáshoz kapcsolódó kényelmi szolgáltatások köre, minősége.
A kórházműködtetésben és a háttérszolgáltatásoknál is koncentrálódás tapasztalható, a kórházhálózatok működési kereteit, feltételeit, lehetséges méreteit nem szabályozza jogszabály – olvasható az ÁSZ-jelentés összefoglalójában.
