Az asszimiláció miatt vesztik el anyanyelvüket a magyarországi nemzeti kisebbségek tagjai, a jogszabályi környezet kielégítőnek mondható – hangsúlyozta Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, valamint Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke
Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke azt mondta, a magyarországi jogszabályi környezet kielégítő, inkább a saját nyelvi helyzetükkel van gondjuk. “Beállt a nyelvváltás időszaka, nem tudunk szimmetrikus kétnyelvűségről beszélni, előtérbe került a magyar és háttérbe került a szlovák nyelv” – tette hozzá.
Mint mondta, Magyarországon is van tulajdonképpen nyelvtörvény, vannak olyan jogszabályok, amelyek a nyelvhasználatot szabályozzák. A szlovák nyelvtörvényhez hasonlóan kisebbségi területeken kivételt tesz a törvény, például a reklámok és cégértáblák esetében, – mint fogalmazott – “van egy pozitív diszkrimináció”.
Kreszta Traján, az Országos Román Önkormányzat elnöke elmondta, a magyarországi románságnak “nincsen semmi olyan hátránya a jogszabályi környezet kapcsán”, ami a nyelvgyakorlás, a nyelv használata szempontjából merülne fel.
“A gond abban merül ki, hogy elég nagy a nyelvvesztés, de ez nem abból fakad, hogy valaki korlátozná a mi nyelvhasználatunkat, hanem inkább ez az asszimilációból fakad” – tette hozzá.
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke azt mondta, a területen “a keretszabályozás viszonylag nagyvonalú, a részletszabályozás viszont rendkívül kicsinyes”. “Van egy nem definiált, viszonylag partalan szabályozás, amely mindent, mindenhol megenged és lehetővé tesz, ugyanakkor hiányoznak hozzá végrehajtási szabályok, konkrét programok” – fogalmazott Heinek Ottó, aki szerint a nyelvvesztés ellensúlyozásában az oktatási intézményeknek lenne nagy szerepük.
A problémák között példaként említette, hogy a nemzetiségi kétnyelvű oktatás állami többletnormatívája tíz éve nem változott.
