Hollandia – az izlandi csatlakozási kérelem jóindulatú elbírálásáért cserébe – azt szeretné, ha a szigetország mielőbb tető alá hozná az izlandi bankokban pénzüket vesztett holland és brit ügyfelek kárpótlásáról szóló megállapodást.
Hollandia egyre nagyobb nyomás alá helyezi Izlandot annak garantálásáért, hogy a holland betétesek kompenzációt kaphassanak az izlandi bankokban elúszott pénzeik után – állítja sajtóforrásokra hivatkozva az Euobserver. A hollandok a megállapodást az esetleges csatlakozás gyors lebonyolításával is összekötnék.
Maxime Verhagen holland külügyminiszter – miután kedden találkozott izlandi kollégájával, Ossur Skarphedinssonnal – „teljességgel szükségszerűnek” nevezte a kompenzációs megállapodás jóváhagyását. Verhagen szerint a probléma mielőbbi orvoslása az izlandi csatlakozási kérelem gyors elbírálását vonhatná maga után. „Ez azt mutatná, hogy Izland komolyan veszi az európai irányelveket” – idézte az AFP a holland diplomácia vezetőjét.
Az EUobserver szerint 100 ezer holland és 200 ezer brit ügyfél Icesave-számláit fagyasztották be anyacége, a Landsbanki államosításakor. Tavaly októberben a válság miatt az izlandi kormány az anyavállalatot csődgondnokság alá helyezte, így a betétesek nem juthattak hozzá megtakarításaikhoz. (Az Icesave-nek egyébként nincsenek fiókjai, a nála vezetett számlákról internetes úton lehet fizetési tranzakciókat elvégezni.)
Idén júniusban a Johanna Sigurdardottir vezette szociáldemokrata kormány bejelentette, hogy 1,3 milliárd eurót visszafizet Hollandiának, 2,6 milliárd eurót pedig Nagy-Britanniának – miután a két ország kárpótolta állampolgárait.
Az egyelőre még csak tervezet formájában létező megállapodást azonban még az izlandi parlamentnek is jóvá kell hagynia (erre várhatóan a következő hetekben kerül sor). Ám több parlamenti képviselő nem hivatalosan bár, de világossá tette, hogy nem ért egyet a visszafizetési feltételekkel.
Kérdés, hogy az egész ügy milyen hatással lesz az ország majdani EU-csatlakozására. Az erről szóló határozatot a múlt héten hagyta jóvá az izlandi parlament. „Izland csatlakozási kérelmét ugyanúgy kezeljük, mint bármely más országét, jóllehet a közösségi vívmányok (acquis communautaire) átvétele nagyon is jól áll” – hangsúlyozta Carl Bildt, az EU soros elnökségét ellátó Svédország külügyminisztere kedden az EP külügyi bizottságában.
A csatlakozási tárgyalások egyik nehéz témája lehet még a halászat, az izlandi export 40 százalékát ugyanis ez az ágazat adja.
Az uniós csatlakozás híveinek és ellenzőinek aránya egyébként nagyon kiegyenlítettnek látszik: egy májusi Gallup-felmérés szerint az izlandiak 39 százaléka szeretné, ha országa az EU tagja lenne, 38,6 százaléka azonban hallani sem akar róla.
Egyes várakozások szerint Izland a külügyminiszterek július 27-i brüsszeli tanácskozásán nyújtja be a hivatalos felvételi kérelmet. Nem hivatalos elképzelések szerint a szigetország jövő februárban kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat, majd egy erről szóló népszavazás után 2012 elején csatlakozhat, bár Reykjavijkban 2013-at is emlegetnek.
