A Magyar Energia Hivatal tavasszal még olyan – már jogerős – határozatot hozott, mely szerint túlszámlázás miatt a fogyasztók számláján jóváírásra kerül a jogszabályellenesen felszámított áramdíj, ezzel szemben most a fogyasztók pénze a Magyar Államkincstárnál kezelt „kríziskasszába” kerül – áll a FEOSZ közleményében.
Négy áramszolgáltató, az E.ON, az ELMŰ, az ÉMÁSZ és a DÉMÁSZ a Hivatal 2009. márciusi 31-ei határozatának értelmében, több mint 5 milliárd forintot kellett volna, hogy visszajuttasson a fogyasztóknak, tekintettel arra – hogy túlszámlázással – az évi egyetemes szolgáltatási árrés összege a jogszabályi összegtől magasabban került megállapításra. A többletbevétel 60 %-át a lakossági folyószámlán vagy áramszámlán kellett volna az áramszolgáltatóknak jóváírni, 40%-ot pedig a rászoruló lakossági villamosenergia-fogyasztókat támogató alapítvány számlájára kellett volna befizetni.
A 2009. július 6-án született új határozatok szerint, a 60%-ot nem a fogyasztóknak, hanem a „kríziskasszába” kell az áramszolgáltatóknak fizetniük, tekintettel arra, hogy a villamosenergiáról szóló törvény július 1-jétől életbe lépő új rendelkezései felhatalmazást adnak a Hivatalnak arra, kötelezze az áramszolgáltatót, hogy ilyen esetben a többletbevételnek – a Hivatal által – meghatározott hányadát „közérdekű kötelezettségvállalásként” fizesse be. Ugyanakkor ezt a szabályt csak a 2009. július 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A fogyasztói szerződés a fogyasztó és az áramszolgáltató között áll fenn, ha túlszámlázás történik, akkor a pénzt az érintett fogyasztóknak kell visszafizetni. Ez az összeg az egyes fogyasztók tulajdona, mellyel a fogyasztó rendelkezik, a fogyasztó dönti el, hogy mikor és mire fordítja ezt az összeget.
A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról – így a „kríziskasszáról” is – szóló jogszabály értelmében, azok kapnak támogatást, akik keresetük, járandóságuk minimális összege miatt vagy a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében, a család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe kerültek. Vagyis nem azok a fogyasztók kapják a vissza a pénzüket, akik több áramdíjat fizettek. Ráadásul az eredeti rendelkezések szerint automatikusan kapták volna vissza az áramszolgáltatóktól a fogyasztók a túlfizetett összeget, a „kríziskasszából” ezzel ellentétben, a jelenlegi rendelkezések szerint, a rászorulók csak kérelem esetén kaphatnak támogatást 2009. augusztus 1. és november 30. között akkor, ha ezt a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság mérlegelési jogkörében jogosnak ítéli.
A jelenlegi rendelkezések értelmében a négy érintett szolgáltató július 31-éig kell, hogy a „kríziskasszába” befizesse a túlszámlázásból származó bevétel 60%-át, a 40%-ot pedig alapítványoknak és kiemelten közhasznú társadalmi szervezeteknek. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének álláspontja szerint a befizetésre vonatkozó rendelkezések törvénybe ütköznek, egyrészt azért, mert a Hivatal eljárása a törvény hatályba lépése előtt lefolytatódott és jogerős határozat született az ügyben, másrészt az áramszolgáltatóknak a fogyasztók részére kell a túlszámlázásból eredő teljes összeget visszafizetnük.
