Az egyes adó- és járulék törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény, valamint az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. XXXV. törvény 2009. július 1-jei hatállyal több ponton is módosították a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt (Jöt.).
A módosító jogszabályok legfontosabb változásai:
Jövedéki terméke adómértékének változása
Az üzemanyagok jövedéki adómértékei ezer literenként egységesen 5500 forinttal, azaz literenként 5,5 forinttal növekednek.
Az alkoholtartalmú italok jövedéki adómértékei 2009. július 1-jei hatállyal 6-7% közötti mértékben, átlagosan 6,5%-kal emelkednek.
A cigaretta jövedéki adója a jelenleg hatályos adómértékekhez képest a tételes adó esetében ezer szálanként 140 forinttal emelkedik. Nő továbbá a minimumadó is, mind a cigarettára, mind a fogyasztási dohányokra. A cigaretta minimumadója ezer szálanként 15.175 Ft-ról 16.000 Ft-ra emelkedik. A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány minimumadója kilogrammonként 650 forinttal nő, mely átlagosan 10,7% jövedéki adóemelést jelent.
Adóraktári engedélyesek és jövedéki engedélyes kereskedők vevőnyilvántartásból történő adatszolgáltatása
A vevőnyilvántartásokból történ adatszolgáltatások módjaként korábban az ügyfelek választhattak a postai úton, illetve az Ügyfélkapun történő teljesítés között, mely lehetőség 2009. július 1-jétől – a Jöt. 41. § (3) és 106. § (7) bekezdésének módosítása következtében – megszűnik.
Ezen időpontot követően a vevőnyilvántartásból történő adatszolgáltatást minden alany tekintetében kötelezően az Ügyfélkapun keresztül kell teljesíteni.
A változásoknak megfelelően a Hivatalos Értesítő 29. számában kiadásra került a jövedéki vevőnyilvántartásokból teljesítendő adatszolgáltatás rendjének kialakítására vonatkozó műszaki követelményekről szóló 7/2009. (VI. 12.) PM tájékoztató, mely egyidejűleg a korábbi 8007/2008. (HÉ. 30.) PM tájékoztatót visszavonta.
Szőlőbortermelők elszámolásának benyújtása elektronikusan
A Jöt. 83. § (5) bekezdése értelmében 2009. július 1-jét követően a szőlőbor előállítással foglalkozó egyszerűsített adóraktári engedélyesek közül azoknak, akik az állami adóhatóság (APEH) hatáskörébe tartozó adók tekintetében elektronikus adóbevallásra kötelezettek – a vásárolt és a saját termésű szőlőről, illetve a vásárolt, előállított és értékesített szőlőborról évente kétszer, augusztus 15-ig, illetve december 15-ig tárgyidőszakonként benyújtandó – elszámolásukat kötelezően, elektronikusan úton, az Ügyfélkapun keresztül kell benyújtaniuk.
Azok az egyszerűsített adóraktári engedélyesek, akik nem tartoznak bele ebbe a körbe, választásuk alapján élhetnek ezzel a lehetőséggel, azonban az elszámolásukat továbbra is benyújthatják hagyományos, azaz postai úton, papíron is.
Elektronikusan úton történő zárjegymegrendelés
A Jöt. 73. § (4) bekezdésének módosításával a zárjegyfelhasználók az igényelt zárjegyek megrendelését 2009. július 1-jétől kizárólag elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül végezhetik, és a vámhatóság csak az elektronikus úton benyújtott megrendeléseket teljesíti.
Zárjegyfelhasználás nap bejelentés adattartalmának kibővítése
A Jöt. 73. § (13) bekezdése értelmében zárjegyfelhasználás napi bejelentésére vonatkozó korábbi adatszolgáltatási kötelezettség 2009. július 1-jétől megváltozik. Ezen időponttól kezdődően nemcsak a naponta felhelyezett zárjegyekről kell a zárjegyfelhasználóknak az Ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton, napi adatszolgáltatást teljesíteniük, hanem valamennyi, a zárjegykészletben bekövetkezett egyéb változásról is.
Főszabályként a bekövetkezett változás (csökkenés, növekedés) napját követő napon kell adatszolgáltatást teljesíteni. Ez alól kivételként említi meg a jogszabály, hogy a gyártás közben megsérült, a külön jogszabály szerint megsemmisítésre kerülő zárjegyekről a megsemmisítésüket követő napon, a vis major miatt használhatatlanná vált vagy megsemmisült, elszámolható (leírható) zárjegyekről pedig a vámhatósági jegyzőkönyv-felvételt követő napon kell elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül adatot szolgáltatni a vámhatóság felé.
A felhelyezésről szóló korábbi adatszolgáltatásokban szereplő adatok köre is bővítésre került, mivel 2009. július 1-jét követően a zárjegyfelhasználó felhelyezett zárjegyek sorszámtartományát az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet szerinti tételazonosító jelölés, illetve – amennyiben ilyen jelölés feltüntetése nem kötelező, akkor – az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő jelölés szerint részletezve köteles megadni.
Zárjegyelszámolás rendjének változása
Az adóraktári zárjegyfelhasználóknál a zárjegyekkel való elszámolás és a ténylegesen meglévő zárjegykészletek vámhatóság általi kötelező ellenőrzése a korábbi negyedévenkénti gyakoriságról évi egyszerire csökken, időpontja a jövedéki termékkészlet évenkénti készletfelvételének időpontjával esik egybe. (Az egyéb zárjegyfelhasználók esetében nincs változás, vagyis a bejegyzett kereskedő továbbra is háromhavonta, az importáló, a nem bejegyzett kereskedő és a közösségi kereskedő pedig ügyletenként, az átvétel napját követő 60 napon belül köteles a vámhatóság felé elszámolni. Az utóbbiak esetében, ha az ügylet 60 napon belül nem bonyolódik le, az elszámolásra a vámhatóság legfeljebb 30 nap haladékot adhat.)
A gyártás közben megsérült zárjegyeket a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehet igazolt csökkenésként elszámolni (gyűjtőívre felragasztva, tételes elszámolással, illetve gépi felhelyezés esetén az oly módon sérülteket, amelyek tételesen nem számolhatók el, maximum a gépi felhelyezés veszteségnormája szerint). A vis major miatt eltűnt, megrongálódott zárjegyek elszámolhatóságához az is szükséges a továbbiakban, hogy ne csak a darabszámuk (mint eddig), hanem sorszámuk is megállapítható, beazonosítható legyen. (Ha egyébként a hiányzó zárjegyek nem számolhatók el az előbbiek szerint igazolt csökkenésként, utánuk darabonként változatlanul 800 Ft-ot kell megfizetni.)
A zárjegyekkel kapcsolatos fenti változásokkal összhangban a 79. számú Magyar Közlönyben kihirdetett egyes jövedéki tárgyú PM rendeletek módosításáról szóló 13/2009. (VI. 12.) PM rendelet módosította a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 26.) PM rendeletet.
A jövedéki- és energiaadó-bevallások és adatszolgáltatások elektronikus teljesítésének szabályai
Az elektronikus adatszolgáltatások bővülésével összefüggésben a jövedéki- és energiadó- bevallási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítésének szabályairól szóló 38/2007. (XII. 29.) PM-MeHVM együttes rendelet is felülvizsgálatra került, melynek következtében – a rendelet hatályon kívül helyezése mellet – a 79. számú Magyar Közlönyben kihirdetésre került a jövedékiadó- és energiaadó-bevallási, valamint a jövedéki adatszolgáltatási kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésének szabályairól 12/2009. (VI. 12.) PM rendelet.
Az új PM rendeletben egységesen került szabályozásra:
a) a jövedékiadó- és az energiaadó-bevallási kötelezettség,
b) a Jöt-ben előírt adatszolgáltatások, elszámolások, bejelentések (értesítések), és
c) a zárjegymegrendelés
elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül történő teljesítésének szabályai.
További információk a vámhatóság internetes oldalán (http://vam.gov.hu) találhatóak.
