Felkerült az internetre, s bárki számára elérhető az az ítélet, amellyel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat – a Népszava keddi számában elemzi az ítélet szövegét.
“A demokrácia lényegéhez tartozó közrendet és köznyugalmat támadják”, “jogállamban nem lehet megtörni az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát”, “félkatonai jellegű erődemonstráció keretében a saját véleményét deklarálta” – ilyen és ehhez hasonló mondatok szerepelnek a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló – a Fővárosi Ítélőtábla által meghozott – ítéletben, amelyből a lap szemelvényeket közöl.
A lap emlékeztet arra, hogy a Fővárosi Bíróság (FB) elsőfokú ítéletét 2008. december 16-án hozta meg, az FB döntését pedig július 2-án hagyta helyben a Fővárosi Ítélőtábla – ám az FB ítéletének indoklását több helyen pontosították, illetve megváltoztatták.
Az ítélet jelentős részét főként nyugati jogforrásokra alapozták. Ezek közé tartozik a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság több ítélete, de a Római Egyezmény és a New Yorki Egyezmény is – olvasható a cikkben.
Fleck Zoltán, jogszociológus szintén nemzetközi gyakorlathoz igazodónak tartotta az ítéletet, amelyet a lap kérésére elemzett is. Mint mondta: a táblabíróság ítéletében meggyőző érveléssel tisztázta a Fővárosi Ítélőtábla az egyesület és mozgalom közti viszonyt. Ennek azért lehet nagy szerepe a későbbiekben, mert a szervezeti egység kimondásával akár a gárda toborzói miatt is indíthatnak eljárást egyesülési joggal visszaélés miatt.
A szakértő arra is kitért: fontos változás, hogy nem a személyiségi jog megsértése miatt oszlatták fel a szervezetet, hanem általánosabb kifogást találtak a gárda működésével szemben. A félelemkeltő, jogellenes tevékenységet ugyanakkor igen pontosan, “konkrétan és objektívan” definiálták. Ez a jövőben szintén fontos segítséget nyújthat például a rendőrségnek abban a kérdésben, hogy mikor kell beavatkoznia egy gárda rendezvénybe – vélte Fleck.
