A helyreállító igazságszolgáltatás szemléletét szeretnék erősíteni a büntetőeljárásokban a novemberben induló, három régióra kiterjedő nagyszabású bűnmegelőzési, reintegrációs és áldozatvédelmi program szakemberei.
E szemlélet erősítésével mélyreható változások érhetők el – mondta Sömjéni László, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetőpolitikai főosztályának vezetője a programról tartott keddi, budapesti háttérbeszélgetésen.
A 9 milliárd forintos, európai uniós támogatással megvalósuló bűnmegelőzési program előkészítése évek óta zajlik. A projekt az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi régióban indul el elsőként Magyarországon. Azért ezeken a helyeken, mert itt az országos átlagot meghaladó a bűnözés mértéke. Ha a módszerek beválnak, 2013-ra az egész országra is kiterjeszthetik a programot.
A projekt három pillérre épül. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése terén az áldozattá válás és a bűnelkövetés veszélyének kitett gyerekek és fiatalok védelmére helyezik a hangsúlyt. Sömjéni László közlése szerint a bűnözővé válás hosszabb folyamat eredménye, a cél, hogy ezt még idejében megállítsák, ugyanis a megelőzés sokkal olcsóbb, mint a káros hatások kezelése.
A reintegrációs területen az a cél, hogy megakadályozzák az ismételt bűnelkövetést. A főosztályvezető elmondta: évente 120 ezer bűnelkövető kerül a hatóságok látókörébe, egyharmaduk bűnismétlő. A “börtönpopuláció” létszáma 14 ezerre tehető, közülük minden második elítélt priuszos. Ez egy nagyon alacsonyan iskolázott réteg, sokan a nyolc osztályt sem végezték el, nincs szaktudásuk, így “esélyük sincs normális életet élni” – jegyezte meg.
Sömjéni László úgy vélte: ha valós segítséget kapnak ezek az emberek, akkor megelőzhető, hogy ismételten elkövetővé váljanak. Az elítéltek a program keretében – önkéntes alapon – piacképes szakképesítést szerezhetnek. Összesen 3 ezer elítéltet szeretnének oktatni.
Azokkal az elkövetőkkel is szeretnének foglalkozni, akik nem kerülnek börtönbe. A mediációs eljárások népszerűsítésével például azt szeretnék elérni, hogy az elkövető találkozzon a sértettel, szembesüljön tettének következményeivel és az általa okozott károkkal. Ha ezzel szembesül, az a bűnismétlés ellen hat – tette hozzá a főosztályvezető.
A törvényi feltételek fennállása esetén ma is lehetőség van a büntetőeljárást kiváltó mediációs, közvetítő, békéltető eljárásra. Ennek során az elkövető és a sértett megegyezik a kár kompenzálásáról, enyhítéséről. Nem az a cél, hogy a sértett anyagi jellegű haszonra tegyen szert, inkább szimbolikus jóvátételről van szó, amelynek során az áldozat feldolgozhatja, az elkövető pedig megbánhatja és kompenzálhatja a történteket, s nem utolsósorban elkerülheti a börtönbüntetést.
Az országban pár ezer ilyen eljárás zajlik évente és nagyon sikeresnek mondhatók, ugyanis 95 százalékuk megegyezéssel zárul. A projektben szeretnék népszerűsíteni a mediációt, de nemcsak az érintettek, hanem a bírák és ügyészek körében is.
A harmadik kör a bűncselekmények áldozataival foglalkozik. Most is van segítő szolgálat, de korlátozottak a lehetőségek – mondta Sömjéni László. Ezek a szolgáltatások jelenleg csak a megyeszékhelyeken érhetők el, de ott sem a nap 24 órájában. Ezen szeretnének változtatni és olyan egyéb szolgáltatásokat – például ingyenesen hívható áldozatsegítő vonal, mobil áldozatsegítő szolgálat – bevezetni, amelyek a kisebb településeken is hatékonyan tudnak működni.
A szakemberek szerint a három elem együttes megvalósításával hatékony eredmény érhető el.
