Pénteken (2009. július 17.) Izland hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unió soros elnökségéhez. Erre mindössze egy nappal azután került sor, hogy a reykjavíki parlament szűk többsége megszavazta az erről szóló döntést.v
„Most megvárjuk, hogy mint mond az unió” – mondta ezzel kapcsolatban az izlandi külügyminisztérium szóvivője. Elemzők szerint, ha a tárgyalások az ország felkészültségének megfelelően jól haladnak, akkor Izland a belépésre várók sorának elejére ugorhat. Így megelőzhetné a csatlakozással akár Horvátországot is, mely ország eredeti tervek szerint 2011 körül szeretett volna csatlakozni a Közösséghez, ám ez a céldátum a jelenlegi horvát-szlovén határvita következtében veszélybe került.
A csatlakozási kérelem benyújtása ellenére az izlandi lakosság továbbra is jelentősen megosztott a kérdésben, mely visszatükröződött a parlamenti szavazás eredményében is: a képviselők közül 33-an támogatták a csatlakozási kérelem benyújtását, míg 28 képviselő ellenezte azt.
Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy a mindössze 300 ezer lelket számláló kis skandináv ország csatlakozzon az Európai Unióhoz: az ország vezetőinek elsősorban az unió halászati politikája nem tetszett, mely a korábbi érvek szerint gúzsba kötné a halászatnak jelentősen kitett kis ország gazdaságát. Ezek az érvek azonban felülíródni látszódnak, a frissen megválasztott izlandi miniszterelnök egyik első bejelentése ugyanis az volt, hogy a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságtól alaposan megtépázott országot az unióban, és mielőbb az eurózónában szeretné biztonságban tudni.