A Bizottság szerdán esedékes jelentésében várhatóan azt fogja javasolni, hogy az igazságügyi reform hiányosságai, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc eredménytelensége miatt Romániát és Bulgáriát továbbra is tartsák alapos ellenőrzés alatt. Román EP-képviselők szerint a jelentés jelenlegi formájában több problémát okozhat, amint amennyit megoldhat.
A Bizottság szerdán esedékes jelentésében várhatóan azt javasolja majd, hogy Bulgária és Románia – mivel még sok behoznivalójuk akad az igazságügyi reform, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc terén – 2009 után is speciális ellenőrzés alatt maradjon. Az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus 2007 eleje, azaz a két ország uniós csatlakozása óta van érvényben, mivel az uniós intézmények akkor attól tartottak, hogy a hiányosságok miatt az érintett országok nem tudják majd megfelelően alkalmazni a közösségi jogot.
Bár az EUobserver szerint a románok mindent megtettek azért, hogy valahogy kiléphessenek a mechanizmusból, ám a legnagyobb befizető országok egy csoportja – így Németország, Hollandia, Svédország, Dánia és Ausztria – ezt a lépést hevesen ellenezte. A Bizottság várhatóan azt fogja majd az érintett tagállamok tudtára adni, hogy addig nem állíthatják le a mechanizmust, amíg Románia és Bulgária nem teljesíti a csatlakozás előtt lefektetett kritériumokat (az úgynevezett benchmark-okat). Ezek közé tartozik például egy olyan ügynökség létrehozása, amely a köztisztviselők vagyonnyilatkozataival foglalkozna, de ide sorolható „a hatékony és átlátható igazságügyi rendszer biztosítása” is.
A Bizottság várhatóan rosszallásának ad hangot, amiért a két országban hiányzik a politikai akarat a korrupció leküzdésére, kiemelve, hogy Romániában például a parlament több ízben is blokkolta a korrupciós vizsgálatok lefolytatását, vagy hogy a bíróságok túlságosan elnyújtják egyes ügyek tárgyalását, s ha ítéletre is kerül a sor, azok gyakran túlságosan enyhék. A románok egyik piros pontja lehet ugyanakkor, hogy elfogadták végre az új büntető- és polgári törvénykönyvet, ám a Bizottság először látni akarja, hogy az új törvényeknek milyen hatásuk lesz az elkövetkező években. Bulgária várhatóan azért kap majd bírálatokat, mert a szervezett bűnözés fejei még mindig nem kerültek bíróság elé, főként azok nem, akik komoly politikai kapcsolatokkal rendelkeznek, valamint hozzáférnek az uniós forrásokhoz.
