A MÁV-START Zrt. már korábban kidolgozta stratégiáját a rendkívüli események idején alkalmazandó utastájékoztatásról és a jövőben mindent megtesz annak érdekében, hogy azt az egyes pályaudvarok megfelelően alkalmazzák. Ezt válaszolta a közlekedési vállalat Szabó Máté ombudsman vizsgálatának megállapításaira. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa májusban azt mérte fel, miként érvényesül sztrájkhelyzetben az utasok tájékoztatásának kötelezettsége.
Nem volt egységes utastájékoztatási stratégiája, ezért a MÁV-START Zrt. sztrájkhelyzetben nem tudott maradéktalanul eleget tenni az utasokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének, ennek következtében sérült a közlekedés szabadsága és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos joga – állapította meg a május 8-ra meghirdetett sztrájk kapcsán az állampolgári jogok biztosa. Szükséges lenne az is, hogy a MÁV-START Zrt., illetve a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete – eleget téve a sztrájktörvényben előírtaknak – megállapodjon a még elégséges szolgáltatás mértékéről.
A MÁV-START Zrt. több eszközt is alkalmazott annak érdekében, hogy informálja az utasokat – tapasztalták a biztos munkatársai a helyszíneken. Ilyen eszköz volt például a MÁVDIREKT információs központ vonala, az állomásokon kihelyezett mobil információs pultok, tájékoztató plakátok. A közlekedési vállalat összességében azonban nem rendelkezett egységes, minden állomásra kiterjedő utastájékoztatási stratégiával, amely sztrájk (vagy egyéb rendkívüli esemény) esetén alkalmazható lenne. Az egyes pályaudvarok több-kevesebb sikerrel maguk próbálták kialakítani a tájékoztatás rendjét, ezért – a Déli pályaudvart kivéve – az utasok nem kaptak megfelelő információkat sem a közlekedő vonatokról, sem arról, hogy a forgalom várhatóan mikor, milyen ütemben áll helyre – állt az ombudsman májusi vizsgálat jelentésében, amelyet eljuttatott a közlekedési vállalatnak.
Válaszlevelében a MÁV-START Zrt. a stratégia létén és alkalmazásának szándékán túl kifejtette: jelentősen megnehezíti az utasok tájékoztatását, hogy a sztrájk előtt a jogi szabályozás hiányosságai miatt nem születik megállapodás a még elégséges szolgáltatás biztosításának mértékéről. További nehézséget jelent, hogy a munkavállalók nem kötelesek előzetesen – még a műszakkezdéskor sem – nyilatkozni: sztrájkba lépnek-e, azaz nem lehet előzetesen felmérni, hogy a sztrájk milyen kiterjedésű lesz.
Szabó Máté ombudsman a 2009. év egyik kiemelt témájaként vizsgálja az alapjogok érvényesülését sztrájkhelyzetben. A projektben a többi között elemzi a sztrájkjog szabályozásának ellentmondásait, a jogi szabályozás hiányosságai következtében kialakult gyakorlatot, valamint annak hatását a többi alapjogra. A vizsgálatok része a még elégséges szolgáltatás biztosításának, valamint az utasok tájékoztatásának kötelezettsége, és az utasok jogérvényesítése is.
