Igen pozitív értékelést adott a pénteken zárult G8-csúcsról és a köré szervezett nagyszabású nemzetközi találkozósorozatról az olaszországi L’Aquilában rendezett eseményeken szintén részt vevő José Manuel Barroso. Különösen a klímaügyekben elért előrehaladást méltatta.
Néhány kérdésben komoly előrehaladást sikerült elérnünk L’Aquilában – vélekedett a háromnapos monstre tárgyalássorozatot követően az Európai Bizottság elnöke. Barroso bizottsági elnökként állandó résztvevője az Egyesült Államokat, Japánt, Német-, Francia-, Olasz- és Oroszországot, Japánt valamint Kanadát tömörítő G8 nyaranta rendezett éves csúcstalálkozóinak, a megfigyelőnél több, a teljes jogú tagnál kevesebb joggal rendelkező minőségben. Az idei találkozón alapvetően a klímavédelem, az élelmiszerbiztonság, a fejlődő világ megsegítése és a kereskedelmi liberalizáció ügyére fordították a legtöbb figyelmet a résztvevők. Barroso szerint mindegyik témában sikerült valami olyasmiben megállapodni, ami új lendületet adhat a globális kihívások globális erőfeszítésekkel történő kezeléséhez.
Az éghajlatvédelem terén sikerült „kőbe vésni”, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése legfeljebb 2 fokig tolerálható – állapította meg elégedetten Barroso. Valóban ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok is elkötelezte magát egy ilyen konkrét vállalás mellett. (A klímatudósok szerint az iparosodás előtti időktől kezdve máig 0,7 fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet – a szerk.). A G8-csúcs „margóján” a fejlődő országokkal szervezett egyéb találkozókon Kína, India és több más fontos fejlődő ország is vállalta, hogy erőfeszítéseket tesz a 2 fokos limit betartása érdekében. Barroso szerint ez „jelentős előrelépés” afelé, hogy decemberben a koppenhágai ENSZ-csúcson sikerüljön konkrét és globális megállapodást elérni a széndioxid-kibocsátás korlátozásáról. „Ehhez még sokat kell dolgoznunk, de most már sokkal tisztábban látjuk, mit kell tenni, beleértve a finanszírozást, ahol az EU egyébként megismételte, hogy készek vagyunk hozzátenni a saját részünket és hamarosan konkrét javaslatokkal állunk elő” – mondta Barroso. A hamarosan ez esetben szeptembert jelent, akkor áll elő elképzeléseivel a Bizottság.
A bizottsági elnök egyébként arra célzott, hogy a l’aquilai egyeztetéseken részben azért nem sikerült még több konkrét vállalást kicsikarni a fejlődő országokból, mert azok azt követelték, hogy a fejlettek előbb tegyenek konkrét ajánlatot arra, miként tudják anyagilag is segíteni a fejlődők emisszió-visszafogási erőfeszítéseit. A G8-csoporton belül sikerült viszont egyetértésre jutni arról (és ez is most először történt meg), hogy 2050-re a fejlett országok 80 százalékkal csökkentik széndioxid-kibocsátásukat. A fejlődőktől azt szerették volna hallani, hogy ők pedig elfogadnak egy 50 százalékos csökkentést (hogy mihez képest, az bizonytalan, az EU 1990-et javasol). Ők viszont ezt nem voltak hajlandóak felvállalni.
Mint ismert, az EU azt vállalta, hogy 2020-ra 20 százalékos kibocsátás-csökkentést valósít meg, amit 30 százalékosra emel, ha sikerül globális megállapodást kötni a témában. Barroso L’Aquilában is megismételte a gyakran hangoztatott uniós önreklámot, miszerint ezzel az EU vezető szerepet tölt be a klímavédelmi erőfeszítések során. Egyúttal azt is elismerte, hogy „a Koppenhágába és a globális megállapodáshoz vezető út továbbra is rögös és meredek, és mindig az utolsó szakasz a legnehezebb. De a feltételek most már adottak” – vélte.
