A héten tartja alakuló ülését az új Európai Parlament, melyen eldől az is, hogy ki, melyik bizottságban kezdheti meg munkáját. Bár a bizottságok elnöki posztjairól várhatóan csak a jövő héten szavaznak a bizottsági tagok, ám nem hivatalos információk szerint a háttéralkuknak köszönhetően szinte már az összes nagy szakbizottság vezetése gazdára talált.
A hetedik közvetlenül megválasztott Európai Parlament hivatalosan július 14-én alakul meg. Az új EP-ben összesen hét frakció tevékenykedik majd: a legnagyobb képviselőcsoportot továbbra is az Európai Néppárt adja majd 265 (közte 14 fideszes) képviselővel, őket követi a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben elnevezésű formáció 184 mandátummal (ebből a magyar szocialisták száma négy). Az Európai Liberálisok adják az EP harmadik legnagyobb erejét (84 hellyel).
A brit toryk vezetésével új euroszkeptikus frakcióként alakult meg az Európai Konzervatívok és Reformerek Csoportja (55 mandátummal, köztük az MDF színeiben a Parlamentbe jutott Bokros Lajossal). Ugyancsak 55 képviselői hellyel rendelkezik a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja. Szintén ott lesz az új EP-ben (35 mandátummal) az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja, s 30 hellyel rendelkezik majd a Szabadság és Demokrácia Európája elnevezésű új euroszkeptikus-nacionalista-populista frakció. Összesen 28 független képviselője lesz az EP-nek, köztük a három jobbikos képviselő.
Az új EP-ben körülbelül a képviselők fele már az előző terminusban is szolgált: Magyarország esetében például 12 olyan képviselő kezdheti meg most a munkáját, akik már ezt megelőzőleg is az Európai Parlament tagjai voltak, tízen pedig teljesen újak. Összességében egyébként a máltaiaknál (80%) és a briteknél (72,22%) van a legtöbb újraválasztott képviselő, a legtöbb új embert pedig Litvánia küldte az EP-be (75%). Az előzetes információk szerint az új Parlament képviselőinek 35 százaléka lesz nő (ez a szám folyamatosan növekszik, hiszen míg 1979-1984 között csupán 16 százalék volt a női képviselők aránya, addigra az előző 2004-2009-es időszakban is már minden harmadik képviselő nő volt (31%)). A legtöbb hölgyet korántsem meglepő módon a finnek (62%) és a svédek delegálták az EP-be (56%), ezzel szemben a máltaiak egyet sem. A magyar képviselőknél 36 százalék a nők aránya.
Az új frakciók felállásával egyre több szakbizottság talál – egyelőre még nem hivatalosan – gazdára az EP-ben: az egyik leginkább fajsúlyosnak számító ipari bizottság vezetője az EUobserver információi szerint várhatóan a német néppárti Herbert Reul lesz, ami a zöld lobbinál alaposan kiverheti a biztosítékot. Reul ugyanis több ízben is kételyeit hangoztatta amiatt, hogy a globális felmelegedés és az emberi tevékenység között szoros összefüggés állna fent. Ám a politikus kinevezése még korántsem lefutott ügy, hiszen a posztra jó eséllyel pályázik honfitársa, a szintén konzervatív színekben tevékenykedő Christian Ehler.
A szintén néppárti Mario Mauro (olasz) nem hivatalos információk szerint a nagy presztízsű külügyi bizottság első embere lehet (egyfajta vigaszdíjként, amiért idejében kiszállt az EP-elnöki székért zajló versenyfutásból). A költségvetési szakbizottság vezetésére Nicolas Sarkozy francia államfő korábbi tanácsadója, a francia Alain Lamassoure pályázik, a német Klaus-Heiner Lehne (szintén néppárti) pedig a jogi ügyekért felelős grémiumot igazgatná. Doris Pack (német, néppárti) a kulturális bizottság elnökségére esélyes, a lengyel Danuta Hübner (korábbi EU-biztos) pedig a regionális ügyekért felelős szakbizottság élére vágyik.
A szocialisták a környezetvédelmi, a mezőgazdasági, az alkotmányügyi, a foglalkoztatási, a közlekedési, az állampolgári jogokért felelős bizottság, illetve az emberi jogokért felelős szakbizottság vezetésére pályáznak. A környezetvédelmi bizottság esélyes vezetőjeként a német szociáldemokrata Jo Leinent emlegetik (aki eddig az alkotmányügyi bizottság élén állt, s az sem kizárt, hogy ott is marad). A francia Pervenche Beres a foglalkoztatási, a brit Brian Simpson a közlekedési, a spanyol Juan Lopez Aguilar pedig az állampolgári jogokért felelős bizottságot vezetheti.
A liberálisok kezére kerülhetnek a pénzügyi bizottságok: az EUobserver szerint így a brit Sharon Bowles vezetheti a gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó bizottságot, a pénzügyi válság miatt létrehozott ideiglenes albizottságot pedig a német Wolf Klinz igazgathatja. Elképzelhető, hogy a költségvetési-ellenőrzési bizottság is a liberálisok kezére kerül majd. A brit konzervatívok által létrehozott új euroszkeptikus formáció a befolyásos belsőpiaci és fogyasztóvédelmi bizottság vezetését kaphatja meg (és a kevésbé fajsúlyos petíciós bizottságét). A Zöldektől Eva Joly (francia) veheti át a fejlesztési bizottság vezetését. A nőjogi bizottság vezetése nagy valószínűséggel az Egységes Európai Baloldal Képviselőcsoportjára vár. Egyes hírek szerint az EP két nagy veteránja, a német néppárti Elmar Brok és a brit liberális Graham Watson is fontos nemzetközi delegációt vezethet: míg az előbbi az amerikai, addig utóbbi a kínai ügyekkel foglalkozó küldöttségek élére állhat.
A bizottsági tagokról a Parlament első alakuló ülésén döntenek. A bizottságok az ezt követő héten szavaznak majd elnökeikről.
