Várhatóan kedden dönt az Alkotmánybíróság (Ab) a képviselők költségtérítéséről kezdeményezett népszavazásról, miután július 6-ai legutóbbi tanácskozásán nem hozott döntést az ügyben.
Április közepén az országgyűlési képviselők 360 igen szavazattal elrendelték a Seres Mária által kezdeményezett népszavazást, amelynek kérdése a következő: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?”
Az Országgyűlés június 29-én úgy döntött: jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők a javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik.
A parlament az ehhez szükséges alkotmánymódosítást 340 igen szavazattal, 19 nem voks és 2 tartózkodás mellett szavazta meg, míg a képviselői juttatásokról szóló törvényt 341 támogató és 19 ellenző vokssal, 1 tartózkodás mellett fogadta el.
Az új, 2010. január 1-jén hatályba lépő szabályok szerint az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles: az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is. Ezek bevallása a képviselők felelőssége lesz, ebből számlák alapján írhatók le a költségek. Ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles.
A jövő évtől tehát minden képviselő saját maga döntheti el: nem gyűjt számlákat – ez esetben a bevételének 10 százalékát tekinti mindössze költségnek -, vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt, és becslést készít arról, a bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.
Seres Mária, a népszavazás kezdeményezője egy nappal az Alkotmánybíróság legutóbbi ülése után sajtótájékoztatón bejelentette: “szívélyes hangvételű” levélben fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), amelyben azt kérte, hogy a testület “a népakaratot helyezze előtérbe” a pártok “ügyeskedésével” szemben, vagyis hogy megtarthassák a népszavazást.
Emlékeztetett arra: az Országgyűlés április 14-én hozott határozatot a népszavazás elrendeléséről, ezt a határozatot négy magánszemély megtámadta az Ab-nál. Az Ab eredetileg a nyári törvénykezési szünet előtt döntött volna az ügyben, múlt héten hétfőn azonban nem született határozat.
Seres Mária szerint egyértelmű volt, hogy a pártok azért fogadták el két hete hétfőn a törvényt, hogy elébe menjenek a népszavazási kezdeményezésnek, vagyis hogy az Ab döntését befolyásolják. Ezért kérték azt is, hogy Sólyom László köztársasági elnök sürgősséggel hirdesse ki a jogszabályt. Az Alkotmánybíróság azonban a múlt héten nem döntött a kérdésben, keddre halasztotta a döntést, amit Seres Mária üdvözölt.
Közölte azt is: meg kell tudni, kinek a javaslatára cseréltek fel két kifejezést az erről szóló törvényben, ami azt eredményezte, hogy tovább nőtt a képviselők fizetése. Ezért azt kezdeményezi Szili Katalinnál, az Országgyűlés elnökénél, hogy a házelnök engedélyezze a betekintést a mentelmi bizottság zárt ülésének jegyzőkönyvébe.
Egy nappal később, július 8-án Géczi József Alajos, a bizottság szocialista elnöke közölte: nyilvános, a parlamenti honlapon hozzáférhető az Országgyűlés mentelmi bizottsága ülésének azon jegyzőkönyve, amelyen döntöttek a képviselői költségtérítésről szóló törvényhez benyújtott módosító indítványokról.
Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság elnöke elmondta, hogy múlt héten kedden intézkedett arról, hogy az egyébként nyilvános jegyzőkönyvet tegyék fel a parlamenti honlapra. Arra a kérdésre, hogy kinek a kezdeményezésére nyújtotta be a testület a kifogásolt módosító indítványt, az elnök elmondta, hogy az előterjesztés már így érkezett a testület elé, amely sajátjává tette az elképzelést. Arra a konkrét kérdésre, ki jutatta el hozzájuk a módosító indítványt, Géczi József Alajos nem tudott választ adni. Megjegyezte, hogy egy előterjesztést számos más bizottság is véleményez.