Közös minimumszabályokat rögzítene a gyanúsítottak tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogairól az a tanácsi kerethatározat-tervezet, melyet szerdán hagyott jóvá a Bizottság. Ennek értelmében a tagállamoknak a jövőben biztosítaniuk kell, hogy a bűncselekménnyel gyanúsított személyek az első pillanattól az eljárás lezárultáig teljes mértékben megértsenek mindent és meg is értethessék magukat.
Ha a gyanúsított nem beszél és nem ért egy adott tagállam nyelvén, akkor biztosítani kell számára, hogy a bűnvádi eljárás első pillanatától kezdve egészen a folyamat lezárultáig (beleértve a fellebbezést is) megértsen mindent és meg is értethesse magát – ez a fő célkitűzése annak a javaslatnak, amely egységes mimimumszabályokat rögzítene a gyanúsítottaknak a tolmácsoláshoz és a fordításhoz való jogairól.
Magyarán, ha egy embert valamely bűncselekmény elkövetésével vádolnak, és az illető nem érti és nem is beszéli az adott ország nyelvét, akkor számára az egész eljárás alatt tolmácsot kell biztosítani – méghozzá térítés nélkül. A tervezet értelmében a gyanúsítottaknak joguk lenne arra is, hogy az eljárás során felhasznált fontosabb dokumentumokat lefordítsák nekik, lehetővé téve ezzel, hogy teljes mértékben megértsék, mivel is vádolják őket. A tagállamoknak kell biztosítaniuk azt is, hogy mind a tolmácsolás, mind pedig a fordítás megfelelő minőségű legyen.
Bár a tolmácsoláshoz és a fordításhoz való jogot az Emberi Jogok Európai Egyezménye is rögzíti – melynek valamennyi tagállam részese –, ám a Bizottság megállapítása szerint ezeket a garanciákat nem alkalmazzák a tagországok mindegyikében egyforma mértékben. Arról nem is beszélve, hogy magát a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogot sem tartják mindig tiszteletben, s a konvenció megsértése miatti jogorvoslat pedig hosszan elhúzódhat.
