Az Európai Bizottság új közleményt fogadott el a közszolgálati műsorszolgáltatók finanszírozását cé lzó állami támogatásokról. A közlemény egyértelmű keretet teremt a közszolgálati műsorszolgáltatás fejlesztéséhez, és növeli a jogbiztonságot mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi média beruházásai számára.
Az új közlemény a Bizottság 2001. évi, műsorszolgáltatásról szóló közleményének helyébe lép. A legfontosabb változások közé tartozik, hogy nagyobb hangsúlyt kap az elszámoltathatóság és a nemzeti szinten megvalósuló hatékony ellenőrzés, amely kiterjed az állami finanszírozású új médiaszolgáltatások általános hatásának átlátható értékelésére is.
Neelie Kroes versenypolitikai biztos a következőképpen fogalm azott a kérdés kapcsán: „A új közlemény arra törekszik, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a közszolgálati és a kereskedelmi média érdekei között. Az európai polgárok profitálnak abból, ha egészséges verseny érvényesül a média nagyon gyorsan változó világában. A közszolgálati műsorszolgáltatók élhetnek majd a digitális technológia és az internet alapú szolgáltatások fejlődéséből származó lehetőségekkel, így minden téren jó minőségű szolgáltatást kínálhatnak anélkül, hogy túlzottan torzítanák a versenyt a média többi üzemeltetőjének kárára.”
Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiáért felelős biztos a következőket mondta: „E közlemény elfogadásával tovább nő Európában a média ágazat jogbiztonsága, és igazságos verseny alakul ki a közszolgálati műsorszolgáltatók és a kereskedelmi média között. A Bizottság egyik fő célja, hogy megőrizze az online média élénk jellegét különösen annak biztosításával, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók online ajánlatai nem torzítják a versenyt az online szolgáltatások és a nyomtatott sajtó ajánlatainak kárára. A ma elfogadott közlemény egyértelmű és hatékony választ ad erre a célkitűzésre.”
A közleményben foglalt legfőbb változások a következőkre terjednek ki:
- a közszolgálati műsorszolgáltatók fontosabb új szolgáltatásainak előzetes ellenőrzése (az ilyen új szolgáltatások piaci hatása és közszolgálati értékük közötti egyensúly kialakítása érdekében),
- pontosítások a közszolgálati feladatok közé bevont fizetős szolgáltatásokkal kapcsolatban,
- a túlkompenzáció hatékonyabb ellenőrzése, és a közszolgálati feladatok ellátásának nemzeti szintű felügyelete,
- közszolgálati műsorszolgáltatók nagyobb pénzügyi rugalmasságának biztosítása.
A közlemény célja, hogy a szolgáltatások széles spektrumán – az internettől kezdve a köztereken elhelyezett képernyőkig – biztosítsa a közszolgálati műsorszolgáltatások magas színvonalát. Ezen túlmenően az európai polgároknak és az érdekelt feleknek lehetőségük lesz arra, hogy nyilvános konzultáció keretében fejtsék ki véleményüket még azt megelőzően, hogy közszolgálati műsorszolgáltatók bármilyen új szolgáltatása piacra kerül. Végül a polgárok adófizetőként profitálnak majd abból, hogy elszámoltathatóbbá, átláthatóbbá és arányosabbá válik az ágazat közfinanszírozása.
A közlemény elfogadását széleskörű nyilvános konzultáció előzte meg, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozásának az amszterdami jegyzőkönyvben lefektetett alapelveire épül (lásd később, a “Háttér” című részben). Különösen fontos, hogy a közlemény elismeri a tagállamok mérlegelési jogkörét a közszolgálati műsorszolgáltatók feladatainak meghatározását illetően, és ezért a Bizottság igazságos verseny megőrzésére irányuló feladatára koncentrál.
A közlemény végleges változatát az EU Hivatalos Lapjában teszik majd közzé. A közlemény e közzététel napján lép hatályba.
Az európai közszolgálati műsorszolgáltatóknak licencdíjakból és közvetlenül a kormányoktól kapott támogatásokból évente több mint 22 milliárd EUR bevétele származik, melynek következtében az ágazat kapja a mezőgazdaság és a közlekedési vállalkozások után a harmadik legnagyobb összegű állami támogatást.
Az Amszterdami Szerződés jegyzőkönyve rögzíti, hogy a nemzeti közszolgálati műsorszolgáltató rendszerek közvetlenül kapcsolódnak a társadalom demokratikus, szociális és kulturális szükségleteihez. A jegyzőkönyv jogot biztosít a tagállamoknak a közszolgálati műsorszolgáltatók támogatására, amennyiben ezt a támogatást az egyes tagállamok által átruházott, meghatározott és megszervezett közszolgálati feladat ellátásához nyújtják, és amennyiben ez a támogatás nincs túlzott hatással az EU-n belüli kereskedelemre és versenyre.
A jegyzőkönyv értelmezésének pontosítása érdekében a Bizottság először az állami támogatás szabályainak a közszolgálati műsorszolgáltatásra történő alkalmazásáról fogadott el közleményt 2001-ben. Azóta a Bizottság több mint 20 határozatot fogadott el, amelyek tovább pontosították a szabályok alkalmazását. Ez az esetjog több szempontból is gazdagította a 2001-es közlemény elveit.
