Nem emelt kifogást a Lisszaboni Szerződéssel szemben kedden a német alkotmánybíróság, de végső németországi ratifikációját attól tette függővé, hogy az európai uniós ügyek kormányzati kezelése kapcsán külön törvényben erősítsék meg a német parlament ellenőrzési jogkörét.
„Nem a Lisszaboni Szerződés tartalmát érinti a karlsruhei döntés, csupán annak nemzeti alkalmazásához ír elő bizonyos elvárásokat, erősítendő a nemzeti parlament szerepét, ami önmagában nem ismeretlen az EU-tagállamok gyakorlatában” – igyekezett nyugtatni a kedélyeket Carl Bildt svéd külügyminiszter kedden, néhány perccel a bírósági verdikt megszületése után, midőn Stockholmban brüsszeli újságírók egy csoportját fogadta.
„A német alkotmánnyal összeegyeztethető a Lisszaboni Szerződés, de nemzeti szinten a parlamentnek erőteljesebb beleszólása kell, hogy legyen EU-ügyekbe. Éppen ezért, a Szerződésben magában nem kifogásolnak semmit, de németországi ratifikációját addig felfüggesztik, amíg a nemzeti parlamenti szerepére vonatkozó új törvény meg nem születik” – foglalta össze a karslurehi bírák 147 oldalas döntését Andreas Vosskuhle, a testület alelnöke.
Carl Bildt mindezek kapcsán – úgyis, mint az EU-tanács leendő soros elnöke – emlékeztetett arra, hogy a nemzeti parlament befolyása európai uniós ügyek kormányzati képviseletére már ma is jelentős Svédországban is, és még inkább az Dániában. „És úgy vélem, hogy ez nem is feltétlenül rossz dolog” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, vajon mindez nem késleltetheti-e jelentős mértékben a ratifikációs folyamat egészét – főként annak fényében, hogy a Bundestag eredetileg nem készült már újabb ülést tartani a szeptemberi választás előtt, és ki tudja, milyen prioritásokat képvisel majd az új összetételű parlament – a svéd külügyminiszter válaszában hangsúlyozta: tudomása szerint „Lisszabon” vonatkozásában nincs véleménykülönbség a meghatározó német parlamenti pártok között, úgyhogy a vonatkozó parlamenti döntés meghozatala sem tekinthető kétségesnek.
Német sajtóforrások közvetlenül az alkotmánybíróság döntése után emlékeztettek rá, hogy a Bundestag mandátuma formálisan még a választások után is hetekig érvényes – egészen októberig -, és mint a pénzügyi válság idején végzett törvényalkotó munka mutatta, szükség esetén van mód igen rövid időn belül is törvények elfogadására. Hírügynökségi jelentések ennek kapcsán idézték a Der Spiegelt, amely máris tudni vélte, hogy a parlament még a szeptember 8-i választások előtt, augusztus 26-án rendkívüli ülést tarthat kizárólag ebben a kérdésben.
Az ügyben a nap során megszólalt José Manuel Barroso európai bizottsági elnök is, aki nyilatkozatában láthatóan a Szerződés alkotmánybírósági elfogadásának tényére helyezte a hangsúlyt, üdvözölve a karlsruhei döntést, és bizakodását fejezte ki, hogy „őszre mindenütt lezárul majd” a Szerződés ratifikálása. „Bízom benne, hogy döntésével az alkotmánybíróság megnyitotta az utat a Lisszaboni Szerződés németországi ratifikációjának gyors befejezése előtt, és üdvözlöm a német törvényhozók ezt illetően máris kifejezett szándékait” – szögezte le nyilatkozatában a Bizottság elnöke.
Ján Fischer cseh kormányfő, a július 1-től távozó cseh EU-elnökség nevében pozitív és fontos lépésnek nevezte a német alkotmánybíróság döntését, ami a Lisszaboni Szerződés ratifikálása és az EU intézményi stabilitása irányába mutat.
