Az európai egységes pénzforgalmi szolgáltatás részeként november 1-től Magyarországon is alkalmazni kell a közös előírásokon alapuló szabályokat, amelyek az ügyfél tájékoztatásától indulva végigkísérik az egész pénzforgalmat – döntött hétfőn az Országgyűlés.
Miután az unió területén egyre intenzívebb a pénzforgalom, és ezt nehezítik az egymástól eltérő nemzeti szabályok, több irányelv is foglalkozik a pénzforgalom egységesítésével. Ezek célja az egységes európai fizetési termékek és szolgáltatások kialakítása, valamint az erre vonatkozó szabványok létrehozása. A parlament által hétfőn elfogadott törvény az eddigi uniós szabályokat ülteti át a magyar jogrendszerbe.
A törvény a szerződéskötést megelőző tájékoztatással kezdődik. A fő szabály az, amikor az ügyfél keretszerződést kíván kötni a pénzforgalmi szolgáltatóval, ilyenkor papíron vagy tartós adathordozón kell tájékoztatni – előzetesen – a szerződés tartalmáról. A keretszerződés egy meghatározott időszakra vonatkozó megállapodás, amely a megbízások és a számlanyitás lényeges elemeit tartalmazza.
A szerződés tartalmába tartozik a szolgáltatás lényeges elemeinek a megnevezése, így például az, hogy az ügyfél miként hagyja jóvá, illetve vonja vissza a szolgáltatásra szóló megbízást. Az ellenszolgáltatás körében valamennyi díjat, jutalékot és költséget fel kell sorolni. Tartalmazza a tájékoztatás a kamatlábat és az átváltási árfolyamot is, akár úgy, hogy referencia kamatláb, illetve referencia árfolyam kerül megnevezésre.
A keretszerződést mindig írásban kell megkötni, és módosítani is csak így lehet. A szolgáltatónak két hónappal korábban kell kezdeményeznie a módosítást.
A következő lépés a fizetési számla megnyitása, majd a fizetési megbízás szabályai következnek a törvényben. A havi pénzforgalom adatait a nem magánszemély ügyfélnek úgy adja át a szolgáltató, hogy az tartósan tárolhassa és bármikor megjeleníthesse azt. A magánszemély ügyfelek papíron, és ingyen kapják a havi tájékoztatót.
A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén a szolgáltató haladéktalanul köteles megtéríteni az ügyfelének a fizetési művelet összegét, és ha kára származott az ügyfélnek, akkor azt is meg kell fizetni. Ha a fizetésre úgy került sor, hogy az ügyfél által ellopott bankkártyát használta valaki, és az ügyfél a lopást nem jelentette be, akkor 45 ezer forintig felel a saját káráért. A bejelentés utáni kárt már a szolgáltató viseli.
