Új, nukleáris biztonságról szóló irányelvet fogadtak el csütörtöki tanácsülésükön a környezetvédelmi miniszterek, akik az ipari szennyezésekről szóló átfogó szabályozásról is megállapodtak.
Hét eddigi irányelvet egyesít magában a csütörtökön a környezetvédelmi miniszterek luxemburgi tanácsülésén elfogadott szöveg, mely az ipari savas szennyezések szigorúbb szabályozását teszi lehetővé a meglévő erőművek esetében 2016-tól, az újonnan épülőkre vonatkozóan azonban már 2012-től kezdve. A szöveg érinti a többi nehézipari ágazatot, így például az acélgyártást és a finomítók működtetőit is.
A megállapodás szerint a tagállamoknak 2016 és 2020 között lehetőségük lesz kivételes elbánást kérni (opt out), mely azután került bele a szövegbe, hogy heves vitát generáltak a komoly szennyezést produkáló – és sok szénerőművet üzemeltető – britek és lengyelek, miközben a németek például sok millió eurót öltek ipari szennyezésük mérséklésébe. Ilyen kivételes megítélés alá eshetnek a régi szénerőművek, melyek elkerülhetik az új környezetkímélő megoldások alkalmazását, amennyiben 2016 és 2020 között kevesebb mint 20 ezer órát működnek és csak a napközbeni energiafogyasztási csúcs kielégítésére használják őket az államok.
A britek nagyobb rugalmasságot szerettek volna a szövegbe foglalni, mert érvelésük szerint több idő kell, hogy a meglévő szénerőmű állományt megfelelő mennyiségű megújuló energiatermeléssel tudják helyettesíteni.
Az új komplex irányelv magában foglalja az integrált szennyezés-megelőző és ellenőrző szabályokat és az ipari erőművekről szóló irányelvet is.
A jelenlegi szabályozás megújítására Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos szerint azért volt szükség, mert az érintett 52 ezer európai létesítmény olyan nagy részére terjedtek ki ilyen-olyan kivételek, hogy az lehetetlenné tette a savasodást okozó szennyező anyagok használatának csökkentését. A legveszélyesebb ilyen vegyületek, a kén és a nitrogén-oxid, melyek károsak az emberi egészségre és rontják a víz és a termőtalajok minőségét is.
A Tanácsban csütörtökön jóváhagyott szövegről a tagállamoknak még meg kell egyezniük az Európai Parlamenttel is második olvasatban, mielőtt az új irányelv hatályba léphet.
Egységes nukleáris-biztonság szabályozás
Az Európai Unió az első olyan nemzetközi szereplő, mely a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) alapvető biztonsági szabályait tagjai számára kötelező irányelvben írja elő. “Ez egy hatalmas lépés a közös jogi keretek irányába” – méltatta a megállapodást csütörtökön az energiaügyi biztos szóvivője, aki hangsúlyozta, hogy nem a nukleáris biztonsági előírások szigorításáról van szó, hanem a meglévő nemzetközi standardok jogilag kötelezővé tételéről az EU-ban.
“A nukleáris biztonság abszolút prioritást élvez az EU-ban, ezért különösen fontos, hogy a mostani szabályok által jogilag pontosan lefektetett kereteket kap a téma, beleértve a tagállami hatáskörök pontos meghatározását és a fokozott biztonsági garanciákat, amelyek mind az Unió polgárainak védelmét szolgálják” – mondta az irányelv elfogadása kapcsán Andris Piebalgs energiaügyekért felelős biztos.
Az EU-ban található a legtöbb atomerőmű a világon, miközben számos tagállam új erőművek építését, illetve a meglévők élettartalmának meghosszabbítását tervezi az egyre növekvő villamos-energia igények kielégítésére, a klímaváltozás elleni küzdelem fokozása mellett. A Bizottság ezek miatt indokoltnak látta egy minden tagállamra kiterjedő és kötelező biztonsági szabályozás elfogadását és nyújtotta be az uniós intézményeknek 2008. novemberében a javaslatát. Ez alapján az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint az EP is elsöprő többséggel fogadta el vonatkozó jelentését.
A szöveg szerint a tagállamoknak nemzeti biztonsági szinteket kell meghatározniuk, melyeket folyamatosan javítaniuk kell a nukleáris létesítményekre vonatkozóan. Emellett az irányelv a nemzeti atomenergia ügynökségek mozgásterét és hatásköreit is pontosan rögzíti, transzparens működést és független működést is előírva számukra.
