Az Európai Bizottság legfrissebb ajánlásában 2011-re módosította azt az időpontot, melyre Magyarországnak 3 százalék alá kell szorítania a költségvetési hiányát.
Magyarországgal szemben közvetlenül az uniós csatlakozás után, 2004 júliusában indult túlzott hiány esetén követendő eljárás; a vonatkozó ajánlás 2008-ra írta elő a hiánynak a GDP 3 százaléka alá csökkentését. Az ajánlást 2005 márciusában és 2006 októberében megismételték, erre a Magyarország által hozott intézkedések eredménytelensége adott okot. A Tanács 2006 októberében a túlzott hiány megszüntetésének határidejét is meghosszabbította, 2009-re.
2006 közepe óta az ország észrevehető eredményeket ért el a költségvetési egyensúlytalanságok megszüntetésében. A nominális hiánycélokat rendre jelentősen túlteljesítették, hiszen a GDP-arányos hiány a 2006. évi 9 százalékról 2008-ban 3,4 százalékra süllyedt. A jelenlegi pénzügyi válság azonban igen kedvezőtlenül befolyásolta a magyar gazdaságot. A hatóságok válaszul 2008 októberében új gazdaságpolitikai programot fogadtak el, amelynek alapja egy 20 milliárd eurós, főként az EU-tól és az IMF-től származó nemzetközi pénzügyi támogatási csomag. Az egymást követően meghozott korrekciós intézkedések ellenére a gazdasági kilátások jelentős romlása – a GDP idén várhatóan mintegy 6,5 százalékkal zsugorodik – teljesíthetetlenné tette a 2009-es határidőt. Az ország ugyan eredményes intézkedéseket hozott, de a hiányt erősen befolyásolta a gazdaság váratlan és kedvezőtlen alakulása, ezért a módosított Paktum lehetőséget ad arra, hogy az ajánlások módosításával meg lehessen hosszabbítani a hiány megszüntetésének határidejét.
A Bizottság ezzel összefüggésben azt javasolja a Tanácsnak, hogy kérje fel a magyar kormányt a túlzott hiány 2011-ig történő megszüntetésére, ami a jelenlegi, kivételes mélységű és időtartamú recesszió és a pénzügyi szektor sebezhetősége fényében megfelelő új határidőnek tűnik. Ennek során a kormánynak ügyelnie kell arra, hogy 2009-ben állítsa meg a költségvetési egyenleg romlását, és hogy 2010-től következetesen hajtsa végre az államháztartási hiány újbóli csökkentésére irányuló intézkedéseket. Magyarországot emellett felkérik arra is, hogy a túlzott hiány 2011-ig történő megszüntetése érdekében kellő időben dolgozzon ki és fogadjon el további konszolidációs intézkedéseket. A költségvetési kiigazítást egy átfogó, strukturális reformokra irányuló stratégiába kell ágyazni, és a nemrégiben elfogadott, költségvetési felelősségről szóló törvény következetes végrehajtásával kell alátámasztani.
A Bizottság szerdán négy újabb tagállammal – Máltával, Lengyelországgal, Litvániával és Romániával – szemben kezdeményezte a túlzott hiány eljárás megindítását. Ezen országokkal együtt már összesen 10 tagállammal folyik ilyen eljárás. A további hat ország Magyarország, Nagy-Britannia, Írország, Görögország, Franciaország, Spanyolország.
Háttér: a túlzott hiány eljárás
Ahhoz, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió zavarmentesen működjön, a tagállamoknak el kell kerülniük, hogy költségvetési hiányuk túlzott mértékben megnövekedjen. A stabilitási és növekedési paktum rendelkezései két kritérium betartását írják elő: a hiány nem lehet több a GDP 3 százalékánál, az államadóság pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.
Amennyiben egy tagállam a hiány megengedett küszöbértékét meghaladja, uniós szinten ún. túlzott hiány eljárás indul (angolul Excessive Deficit Procedure). Az eljárás több lépést foglal magában, az unió szankciókat is alkalmazhat annak érdekében, hogy az érintett tagállamot rábírja a túlzott hiány kiigazítására. A túlzott hiány esetén követendő eljárást a Szerződés rögzíti, és a stabilitási és növekedési paktum joganyaga konkretizálja.
A túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozat meghozatalának kritériumait, ütemtervét és határidejét az túlzott hiány eljárás határozza meg. A Tanács döntésének határidejét azon jelentések leadási határidejéhez, azaz április1-jéhez és október 1-jéhez viszonyítva szabják meg, amelyeket a tagállamok államháztartásukról kötelesek készíteni és a Bizottságnak benyújtani.
Nem indul eljárás, ha a központi költségvetés hiánya a GDP 3 százalékában megállapított küszöbértéket meghaladja ugyan, de fennállása ideiglenesnek és kivételesnek tekinthető, vagy a referenciaérték közelében marad.
Amikor a Tanács túlzott hiány fennállását állapítja meg, az érintett tagállamot ajánlások formájában hatékony korrekciós lépésekre szólítja fel, és megszabja ezen intézkedések végrehajtásának határidejét. A Tanács figyelemmel kíséri az ajánlások megvalósítását, és ha a túlzott hiány korrigálása megtörtént, berekeszti a túlzott hiány eljárást. Ha a tagállam nem teljesíti az ajánlásokban foglaltakat, a Tanács dönthet úgy, hogy áttér a túlzott hiány eljárás következő lépésére, végső lehetőségként pedig pénzügyi szankciókat szab ki.
