Egyhavi fizetésüket ajánlották fel a miniszterek a krízisalapba, összesen 16,5 millió forintot – közölte Szollár Domokos kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján.
A kormány szerdai döntése alapján augusztus 1-jén indul a szociális kríziskezelő program, amely november 30-ig tart.
A programot a kabinet által egymilliárd forinttal létrehozott, nyitott alapból finanszíroznák.
Szollár Domokos elmondta: számításaik szerint négymilliárd forint körüli összeg lehet a krízisalapban, és remélik a magánszférából is egyre többen hozzájárulnak majd ehhez.
Kérdésre válaszolva hozzátette: úgy tudja, a szocialista frakció is készül valamilyen felajánlásra. A Fideszre vonatkozó kérdésre azt válaszolta: erről nincs információja.
A krízisalapból a nehéz helyzetbe került az aktív korú emberek kaphatnak egyszeri, 20-50 ezer forint közötti, különös méltánylást igénylő esetben 100 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér összegét; az idén ez havi 57.817 forint.
Támogatást azok kaphatnak, akiknek a családjában a jövedelem legalább 30 százalékkal csökkent, illetve ha a lakáshitel törlesztő részletének növekedése elérte a 30 százalékot, és nem kapnak önkormányzati támogatást sem.
Az érintettek augusztus 1-jétől fordulhatnak az önkormányzati jegyzőhöz, aki a szociális szolgálatokon keresztül azt állapítja meg, hogy a beérkezett kérelem megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. Ha igen, akkor azt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság regionális szervezeteihez továbbítja, amely gyors eljárásban, 30 napon belül intézkedik a kiutalásról.
A krízisalap számlaszámára bárki befizethet hozzájárulást, és forrásait gyarapítja a PSZÁF banki bírság-bevételeiből származó 800-1.000 millió forintnyi plusz összeg. Ezek mellett az alapba kerül az állami vállalatvezetők kétmillió forintos fizetése feletti összeg, illetve Bajnai Gordon miniszterelnök fizetése is.
Az áramszolgáltatók extraprofitjukból 2-2,5 milliárd forinttal járulnak hozzá az alaphoz.
